__gaTracker('set', 'anonymizeIp', true); __gaTracker('send','pageview');

Készségek, amelyekre a 21. század munkavállalójának szüksége lesz

Idén tavasszal jelent meg a World Economy Forum nevű külföldi portálon egy cikk1 arról, hogy milyen készségeket érdemes elsajátítani vagy fejleszteni a 21. század diákjainak, hiszen az már nyilvánvaló, hogy a tanultak és a gyakorlati életben szükséges kompetenciák közötti szakadék egyre szélesebb.

Az alábbi ábrában található képességek fejlesztése azért is szükséges lesz, mert 10 éven belül a fiatal munkavállalóknak csak a 40%-a fog olyan pozíciókban dolgozni, amelyek jelenleg is léteznek2.

21_századi_képességek_ábra (1)

Ugyan a kompetencia-lista alapjául szolgáló tanulmány a diákokat emeli ki, hogy milyen SEL3 készségek elsajátításával lesznek sikeresebbek a karrierjükben, de a cikket olvasva az jutott az eszembe, hogy a már munkaerőpiacon levő embereknek (és az őket támogató coachoknak) sem árt tudni mit is fejlesszenek a jövőre nézve, hogy versenyképesek maradhassanak az idő múlásával.

A coachingban sok megkeresés olyan témában érkezik, hogy „a befektetett munka/energia ellenére sem érem el a kívánt eredményt/elismerést/pozíciót/stb.” vagy „hogy kommunikáljak, hogy jobban értékeljék a munkámat?”, tehát pont a felsorolásban szereplő több képességre nézünk rá, hogy mit lehetne tenni vagy változtatni, hogy a kívánt eredményt vagy kitűzött célt érje el az ügyfél.

Engem vezetőként tréningeken és a coaching-ban is a szükséges mennyiségű elmélet mellett az ismeretek és technikák gyakorlati életbe való átültetése érdekel. Ezért álljon itt néhány olyan támpont, amit a féléves vagy éves értékeléseken a vezetők alkalmazhatnak, hogy segítsék a beosztottak SEL készségeit illetően a PDP4 összeállítását:

  • Adj konstruktív visszajelzést!
  • Bátorítsd innovatív gondolkodásra!
  • Hozz elő belőle érzelmeket!
  • Ösztönözd együttműködésre csoport vagy project-munka keretében!
  • Adj lehetőséget döntésre, választásra, ahol lehet!
  • Legyen lehetősége a hibáiból (is) tanulni!
  • Előlegezd meg a bizalmat a sikerességre!

F. Kiss Marianna blogbejegyzése

(A blogbejegyzés eredetileg a http://smart-business-coachok.hu/692/  oldalon jelent meg)

1 https://www.weforum.org/agenda/2016/03/21st-century-skills-future-jobs-students/?utm_content=bufferacccf&utm_medium=social&utm_source=facebook.com&utm_campaign=buffer

2 http://www.economist.com/news/special-report/21688588-youth-unemployment-massive-waste-resources-walled-world-work

3 Social and Emotional Learning = közösségi és érzelmi tanulás

4 Personal Develomnet Plan = Fejlesztési Terv

 

 

Csuport László

stresszkezelési facilitátor, coach

www.inspiralocoaching.com

 

Lehet-e egy olimpiai bajnokság megszerzéséhez vezető erőfeszítés „férfimunka”, ha a győztes nő? Szexizmus Rióban

Nézem-hallgatom az olimpiai közvetítést: jelentős fölénnyel nyert a magyar versenyző nő! Nagy az öröm – megvan az újabb aranyérem! A versenyt közvetítő riporter lelkesen dicsér: milyen nagyszerű eredmény, mennyi megpróbáltatás, mennyi erőfeszítése van e mögött a siker mögött. Minden elismerésünk a sportolóé! És akkor elhangzik a dicséret felsőfoka: „Ez férfimunka volt!” Tessék?! Azt hittem rosszul hallok…! Hogy mi van? Mi az, hogy férfimunka? A riporter jó szándékát nem vonom kétségbe, de  a dicsérő kifejezések között gondolatban válogatva, biztos beugrott neki is Vörösmarty versének gyakran idézett utolsó sora „Ez jó mulatság, férfi munka volt!” – (Gondolatok a könyvtárban)

De akkor is… Attól tartok, hogy ez a megközelítés egyfajta társadalmi szereposztást, szemléletet tükröz. Meg persze továbbra sem értem, mi az pontosan, hogy „férfimunka”? Véleményem szerint egyébként is nehéz kategorizálni ma már mi az igazi női, vagy férfimunka.

GL

Női munka? Férfimunka? (Egy magyar ismerősöm San Franciscóban gyerekekre vigyáz.. Forrás: Facebook)

Arról most nem is beszélve, hogy az időfelhasználási statisztikák milyen jelentős eltérést mutatnak az otthoni munkavégzésre vonatkozóan a nők javára (kárára)… És hasonlóan kedvezőtlen a kép a jövedelem-különbségeket vizsgáló elemzésekben is.

De visszatérve az Olimpiához: éppen a napokban jelentek meg friss, izgalmas tudományos eredmények, a nők-férfiak eltérő kezeléséről az olimpiai sportközvetítésekben-hírekben. (a Fast Company internetes oldalán)

A kutatás, amelyet a Cambridge University Press végzett – és az olimpiai tudósításokban előforduló 160 millió angol szó számítógépes elemzésére épült- a következő eredményeket szolgáltatta:

  • a tudósításokban sokkal többször nevezik a női sportolókat „lányok”-nak, mint a férfiakat „fiúk”-nak,
  • a férfi sportolók esetében előszeretettel használják, a versenyek során az üt, csata, erős, eszes, domináns, míg a nők esetében a vetélkedik, résztvevő, igyekszik, törekszik kifejezéseket,
  • a nők jellemzésénél gyakrabban jelennek meg a tudósításokban a korra és családi állapotra vonatkozó utalások pl.: a koros, idős, házas, hajadon, terhes,
  • a férfiak esetében viszont az erős, a leggyorsabb, a nagy, magas, nagyszerű szavak dominálnak

Tehát a gyökerek mélyek: az újságírók – a fejükben élő szerepeknek megfelelően- önkéntelenül is másképp beszélnek-írnak egy női és egy férfi versenyzőről. Érdekes lenne tudni, hogy milyen képet mutatna egy a magyar nyelvű sporttudósításokra vonatkozó hasonló elemzés…

És végül egy itthoni példa a női-férfi szerepek egyoldalú megkülönböztetéséről: vezetői munkám során több cégnél is tapasztaltam, hogy egy-egy nagyobb ünnep előtt gyakran fordultak hozzám a női munkatársak, hogy engedjem el őket 1-2 órával előbb. Mindezt annak érdekében, hogy nyugodtabban készülhessenek az ünnepnapokra. Általában eleget tettem a kéréseknek, azzal a „megszorítással”, hogy azok a férfiak is elmehetnek, akik kiveszik részüket az előkészületekből. (Önbevallás alapján…) Mert ha csak a hölgyek részesülnek ebben a kedvezményben, akkor ezzel –sok egyéb más tényezővel együtt- önkéntelenül is konzerválunk, és erősítünk egyfajta szereposztást.

És akkor a legnagyobb női erőfeszítés-siker továbbra is „férfimunka” lesz… Ezt akarjuk?

Csuport László

stresszkezelési facilitátor, coach

www.inspiralocoaching.com

 

Lépj ki a diszkomfort zónádból. Változtass most! (7 perc)

A lazább nyári napok jó alkalmat kínálnak arra, hogy az ember elgondolkodjon egy-egy kifejezés, gyakran használt fordulat valódi jelentésén, továbbgondolja egy-egy állítás igazságtartalmát, mélyebb értelmét. Én például a kissé már elkoptatott és gyakran hallott jó tanács a „Lépj ki a komfortzónádból!” üzenetén gondolkodtam el. Ez a felszólítás arra serkent, hogy változtassunk, csináljunk valami szokatlant, vállaljunk fel kihívásokat, kezdjünk bele valami újba, és azt sugallja hagyjuk ott a langyos állóvizet.

105730-106922

De vajon valóban kellemesen langyos-e ez a víz minden esetben? Tapasztalatom szerint nagyon sokszor egyáltalán nem! Eszembe jut: például én is hány hónapot töltöttem el egy olyan munkahelyen, ahol rossz volt a munkahelyi légkőr, nem tudtam azonosulni a főnököm vezetési stílusával – egyszóval kutyául éreztem magam és egy ideig mégis maradtam.

És az ügyfelem példáit is hosszan sorolhatnám: rosszul megválasztott és aztán kényszerből mégis elvégzett egyetem, rosszkedvűen űzött foglalkozás, amikor legszívesebben valami mást csinálnánk és mégsem váltunk. Vagy itt van egy nem jól működő párkapcsolat, amit valamiért mégis fenntartunk. Ugyancsak ebbe a kőrbe tartoznak a nyűgnek tartott, látszólag gúzsba kötő családi kapcsolatok, amikor nincs kedvünk, erőnk felborítani a kialakult status quot. És hát idesorolható egy-egy régen halogatott, de esedékes orvosi vizsgálat, vagy kínlódás egy rosszul működő és már feladásra érett vállalkozással, stb.

Mind-mind olyan helyzet, amelyikbe tartósan beleragadhatunk, folyamatosan feszültséget, stresszt élünk át, kellemetlenül érezzük magunkat és gyakran mégsem lépünk. Belülről persze többnyire tisztán érezzük, hogy nem ez az ideális állapot és valamit tennünk kellene, de valahogy mégis belecsúszunk ezekbe a szituációkba, benne maradunk ezekben a rossz helyzetekben. Úgy vagyunk ezzel, mint a történetbeli béka, amelyik addig várt az egyre melegebbé váló vízből történő kiugrással, míg végül megfőtt…

Az, hogy mi okozza a késlekedést, miért várunk az utolsó, vagy az utolsó utáni pillanatig, arra többféle magyarázat adható:

  • túlzott optimizmus („holnap majd csak jobb lesz”)
  • tanult tehetetlenség, rögzült szemléletmód (mindset) és önbizalomhiány („ezen a helyzeten úgysem tudok/lehet változtatni”)
  • önigazolás és relativizálás („nem is olyan rossz ez a helyzet, másoké még rosszabb”)
  • félelem a bizonytalanságtól, óvakodás a kockázatoktól („ha lépek, lehet még rosszabb lesz”)
  • a problématudat, a gonddal való bátor szembenézés hiánya („nincs itt semmi gond”: fej a homokban…)
  • hagyjuk a fejünkre nőni a gondokat, mert persze úgy gondoljuk, mindig csak egy kicsivel lesz rosszabb: gondolkodásunk sokszor lineárisan működik, miközben a változások sokszor exponenciálisak

A késlekedés, a gondok magunk előtt tolása negatív, akár végzetes eredménnyel járhat (alvásproblémák, szorongás, lehangoltság, kiégés, depresszió, betegségek, stb.) A negatív következmények azonban elkerülhetőek, ha időben lépünk:

A világ legnagyobb gondja is könnyedén megoldható lett volna, amikor a gond még csak kicsi volt.” (Lao Ce)

Tehát a sok esetben hasznos tanács átfogalmazható:

„Ne halogasd – lépj ki a diszkomfort zónádból minél előbb!”

A fogas kérdés persze az, hogyan? Az ehhez kapcsolódó legfontosabb szempontok:

  • mi változzunk-e, vagy
  • megpróbáljunk-e a helyzeten, a körülményeken változtatni, vagy
  • a kettő együtt

továbbá

  • hogyan tudunk dönteni a két, illetve három lehetőség közül: mikor melyiket, milyen módon, arányban alkalmazzuk.

A felvetett kérdésekre az egyik–általam már kipróbált és eredményesen oktatott –hiteles választ adó módszer a

Williams ÉletKészségek (WÉK) stresszkezelési- és kommunikációs program, amelyik az Egyesült Államokbeli Duke Egyetemen került kidolgozásra és hazai viszonyokra a Selye János Magatartástudományi és Magatartásorvoslási Egyesület adaptálta.

A 16 órás átfogó program elsajátítása segít abban, hogy

  1. gondolataink és érzelmeink tudatosításával fejlesszük önismeretünket;
    2. eldöntsük, mikor és hogyan cselekedjünk;
    3. csökkentsük feszültségeinket és negatív érzelmeinket;
    4. kreatívan oldjuk meg problémáinkat;
    5. hogyan fogalmazzunk meg reális kéréseinket úgy, hogy az mások számára ne legyen bántó;
    6. hogyan beszéljünk úgy, hogy meghallgassanak;
    7. hogyan hallgassunk figyelmesen
    8. hogyan építsünk és tartsunk fenn kölcsönösen támogató kapcsolatokat.

A program célkitűzései

  • Egyszerű, a mindennapi életben alkalmazható készségek elsajátítása
  • Az önismeret és tudatosság növelése
  • A stressz, a megbirkózás és az életmód, valamint a túlzott stressz hatására kialakuló testi és lelki tünetek közötti összefüggések megértése
  • Saját és mások viselkedésének jobb megértése, érzelmi intelligencia fejlesztése
  • A mindennapi feszültségek csökkentése
  • A munkahelyi és magánéleti konfliktusok sikeres kezelése, illetve megelőzése
  •  A társas kapcsolatok javítása
  • A személyes hatékonyság növelése

A programon elsajátítható ismeretek és készségek:

  • jótékony hatással vannak egészségünkre, jóllétünkre/életminőségünkre,
  • és ezáltal –más kedvező hatások mellett- csökkenthetik egészségügyi ráfordításainkat

Tehát:

„Lépj ki a diszkomfort zónádból és nézz szembe az oroszlánnal! Stressz – szelidítés a WÉK-tréningen 960 percben.”

Ki minek

„Ki minek gondol, az vagyok annak… Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz; Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.” (WS) Lehet, hogyha alaposabban szemügyre vesszük, akkor ez az állat csak egy bárány…?

Ha az előzőek alapján kedved támadt már augusztusban részt venni egy jó hangulatú, 16 órás gyakorlatorientált, és tudományosan igazolt stresszkezelési-, és kommunikációs programon, akkor részleteket az alábbi honlapon találsz. A címben szereplő 7 perc nem a változás megvalósítására, hanem az olvasási időre vonatkozott. Köszönöm, hogy az életedből ezt erre szántad!

Csuport László

stresszkezelési facilitátor, coach

www.inspiralocoaching.com

 

 

„De, legyél coach!” 13 érv amellett, hogy ezt a gyorsan fejlődő, izgalmas szakterületet válaszd. Ha komolyan gondolod…

Igen –első olvasásra talán meghökkentő – de a coaching-szolgáltatás az, ahol –az IT-szektor után- a leggyorsabban nőtt a szakemberek száma az elmúlt években. Vajon, mi indokolja ezt a gyors fejlődést, milyen tényezők hatnak a coaching-piacra, milyen tendenciák várhatók a következő években ezen a napról-napra változó területen?

Ha az előző blogbejegyzésemben leírtakkal („Csak nehogy coach legyél – velük már Dunát lehet rekeszteni” Szubjektív vélemény és 7 mítosz a coachingról) sokak kedvét esetleg elvettem attól, hogy coachok legyenek (nem ez volt a cél), akkor lássuk most az érem másik oldalát: nézzük meg, milyen tényezők befolyásolják a potenciális ügyfelek részéről a coaching-szolgáltatások iránti igényt?

Míg korábban a coaching-piacot elsősorban kínálati oldalról (pl. a coachok száma) tekintettem át, addig most főként a keresleti oldalra koncentrálok. Tehát arra, hogy mi jellemzi az ügyfelek szempontjából a coaching-piacot, milyen tényezők befolyásolják a terület fejlődését és véleményem szerint mi várható ezen a piacon a jövőben. (Természetesen ezúttal sem elsősorban konkrét coaching szakmai kérdéseket tárgyalva, hanem saját tapasztalatomra, valamint a szakirodalomra támaszkodva.)

A coaching-piac sajátosságai

Ezt a területet az erős verseny jellemzi. Sok piaci szereplő nyújt coaching-szolgáltatást és a vevők különböző megfontolások alapján döntenek a partnerről.

A business coaching esetében például ebben a következő tényezők dominálnak:

BC-2

A coaching-szolgáltató kiválasztásánál, hasonlóan több más humán-szolgáltatáshoz, lényeges a bizalom szerepe. A vevő a megállapodás megkötésekor, nem tudja pontosan mit fog kapni a pénzéért és még a folyamat befejezése után sem lehet biztos abban, hogy valóban elérte-e a kívánt eredményt. Az információhiány, a bizonytalanság csökkentését szolgálhatja a hiteles referencialista, a megbízható ajánlók köre, a coach „neve”- image, a kapcsolatok szerepe, stb. Az eredményesség megítélését pedig nehezítheti, hogy gyakran a coachingnak, a folyamat lezárása után –mint a jó bornak- még „érnie kell”, tehát idő szükséges a fejlődés, a változás értékeléséhez.

A life- és busines coaching közötti határok gyakran nem élesek. Sokszor a „besorolás” attól függ, milyen módon „nézünk rá” az ügyfél gondjaira:

BC-3

Jelentősen befolyásolja a kereslet-kínálati viszonyokat a coaching-piacon is, a termékek-szolgáltatások életciklus görbéje: a szolgáltatás bevezetése, növekedése, érettsége, hanyatlása.

Természetesen az, hogy egy-egy coaching-szolgáltatás az adott időpontban, melyik fázisban tartózkodik, sok egyéb tényezőt befolyásol. A coaching-szolgáltatások értékesítésénél például az életciklustól függő mértékben, eltérő szerepe van a marketingnek, a piaci rések kihasználásának, az egyedi szolgáltatási csomag, a „márka” kialakításának. (Az igény oldalnál külön lehetne a foglakozni az árképzéssel, a fizetőképes kereslettel és az ingyenes coachinggal, de ezt most nem teszem.)

Az elmúlt évtizedekben dinamikus változások zajlottak le a coaching piacon: jellemző a coaching-szolgáltatások „terjedelmének” jelentős bővülése, az erős szegmentáció és a nagyfokú differenciálódás. (Mindenki keresi a „réseket”…) Ugyancsak gyökeresen átalakult a potenciális coaching-ügyfelek köre: míg korábban szinte csak cégek, illetve menedzserek vették igénybe ezt a szolgáltatást, addig manapság és a jövőben még inkább, ügyfél lehet szinte bárki… A kereslet-kínálati viszonyok dinamikus kölcsönhatásban vannak egymással: egy-egy új coaching-szolgáltatás olyanok érdeklődését is felkeltheti, akiknek korábban fogalmuk sem volt arról, mi a coaching.

A piac sajátossága, hogy a coachok szolgáltatásait igénybevevő ügyfelek egy része maga is coach. (Nem elsősorban a szupervízióra gondolok, hanem a különböző képzésekre, workshopokra, stb.)

A coaching-piac további adottsága, hogy „termékei” nehezen monopolizálhatóak és jelenlegi jellemzője a szabályozatlanság, amivel sokan élnek, illetve visszaélnek.

A coaching-piac alakulását befolyásoló tényezők

A terület fejlődésére vonatkozóan eltérő prognózisok és forgatókönyvek léteznek. Ezek, fejlettségi szinttől, kulturális háttértől függően, régiónkénti is különbözőek lehetnek.

A következőkben elsősorban azokat a trendeket tekintem át, amelyek serkenthetik a coaching iránti igényt.

Tényezők, amelyek elősegítik a coaching-szolgáltatások iránti kereslet növekedését:

  1. A szolgáltatás-életciklus – fejlettségbeli csúszások kihasználása

Várható, hogy más országokban már népszerű coaching-termékek előbb-utóbb megjelennek nálunk is. Pl. egy az USA-ban, már az érettség fázisában lévő health-coaching, lehet, hogy nálunk még csak a bevezetési fázisában van. Az is sokat mondó, hogy amíg az USA-ban a vállalkozások 50%-a vesz igénybe coaching-szolgáltatást, vagy a Fortune Magazin 100-as listáján szereplő cégek mindegyike alkalmaz coachot, a „blue chip”-ek kétharmada, stb., addig ez az arány Magyarországon, megítélésem és tapasztalatom szerint, jóval alacsonyabb. Ha feltételezzük, hogy a hazai cégek érdeklődése is megnő a coaching iránt, akkor ez is lehetőség a kereslet növekedésére.

  1. Globalizáció

Ma és jövőben még inkább, pillanatok alatt hozzáférhetünk a világ bármely táján keletkező coachinggal kapcsolatos információkhoz és megfelelő nyelvtudással és vonzó szolgáltatási csomaggal, coacholhatunk bárhol. Ezt a folyamatot támogatja a technikai lehetőségek fejlődése. (Pl. web-alapú szolgáltatás, Skype, közösségi media, stb.) Tehát kinyílik a coaching-piac és a potenciális ügyfelek köre jelentősen nő. Jelentkezhetnek kliensek, akár Ausztráliából is. Indulnak olyan tréningek, képzések (pl. webinárok) ahol a résztvevők soha nem találkoznak személyesen egymással. Röviden: „potenciális ügyfél az egész világ”.

  1. A coaching ismertségének, népszerűségének növekedése

A coaching egyre kevésbé számít egzotikumnak: míg korábban, ha egy vezető coachot alkalmazott, akkor sokan azt gondolták, valami gond van vele. Ma pedig már szinte dicsekszenek az emberek azzal, hogy coachuk van. A népszerűség növekedéséhez hozzájárulhat, hogy egyre több idegtudományi kutatás támasztja alá a coaching- folyamat eredményes működését. Az is növelheti a keresletet, hogy manapság gyakrabban jelennek meg coachingról szóló híradások, sokasodnak a rendezvények és a coachinggal elért eredményekről szóló „sikertörténetek”.

  1. A karrierváltások számának szaporodása,

Felmérések szerint a dolgozók 60%-a nem szereti a munkáját, és az életünk során átlagosan legalább 5-ször változtatunk a karrier-utunkon. Az egy életen át tartó tanulás eszméje egyre inkább terjed. Sokan fognak építeni 2., vagy 3. karriert (valami teljesen mást csinálnak, mint korábban)

  1. Alternatív életstratégiák növekvő szerepe

Egyre többen érzik azt, hogy szakítani szeretnének a napi rutinnal és kiszállnak a „mókuskerékből”. Bevett gyakorlattá válik a karrier-megszakítás és sokan élnek majd a sabbatical különböző formáival. Ezek megelőzhetik a kiégést, segíthetik a megújulást, a feltöltődést.

  1. Növekvő pályázati lehetőségek

Serkentheti a coaching-mentoring iránti keresletet, hogy megjelennek a támogatási lehetőségek a vállalkozások fejlesztéshez kapcsolódó EU-s pályázatok kiírásaiban.

  1. Életfordulókhoz kötődő támogatás,

Míg korábban csak egy-két alkalommal voltak jelentős fordulatok az emberek életében, most ezek száma jelentősen megnőtt. A coachnak szerepe lehet pl. az átmenetek támogatásában, a gyerekekkel, szülőkkel, családdal összefüggő kérdésekben, a kapcsolati problémák megoldásában, a nyugdíjba vonulók speciális gondjainak kezelésében.

  1. Az alkalmazkodás, rugalmasság

A gyorsan változó feltételekhez (pl. multi, külföld, alkalmazott, vállalkozó, rugalmas munkavégzés, technikai-technológiai változások, multikulturalitás, stb.) való alkalmazkodás a sikeres karrierépítés egyik legfontosabb kulcstényezője. Megnő a különböző alkalmazkodási-kezelési technikák (pl. stresszkezelés) elsajátításának igénye.

  1. A munkaidő-szabadidő, a munkahely-otthon határainak elmosódása

A technika fejlődése lehetővé tette, hogy bárhonnan, bármikor dolgozzunk. (Vannak olyan cégek, ahol ez elvárás.) Egy coach segíthet a határok kialakításában, a függőség tudatosításában és csökkentésében.

10. A kkv-k működésével összefüggő témák előtérbe kerülése

A Magyarországon működő többszázezer egyéni, kis-, és közepes vállalkozás található. Többségükben még nem ismerték fel a coachingban rejlő lehetőségeket. Pedig például a delegálásban, a csapatépítésben, a konfliktuskezelésben, a jobb kommunikációban, stb. sokat segíthetne nekik egy-egy coach. Ugyancsak jelentős támogatást biztosíthatna a coaching a generációváltásban és a női vállalkozók speciális kérdéseiben. Várhatóan a következő években fordulat áll be és nő az ezen a területen tevékenykedő coachok száma.

11. A teljesebb élet, a boldogság iránti vágy előtérbe kerülése

A „boldogságkeresés” napjaink egyik legdivatosabb területe lett: sokakban erősödik a tudatosság, az értékvezéreltség, a test–agy–szív-lélek kapcsolatának, kölcsönhatásának felismerése, az élet értelmének keresése.

(A várt eredményeket az önsegítő, gyors boldogulást, sikert ígérő könyvek nem feltétlenül biztosítják.)

12. Fokozódó verseny hatása vállalkozásokra

A területen a változások folyamatosak. Néhány ezek közül: a rövidtávú sikerességi elvárások erősödése, a laposabb irányítási struktúra, a vezetési módszerek átalakulása, a tehetséggondozás, a vezetői kompetenciák változása, a rendszeres teljesítményértékelés elterjedése generálja a coaching beépülését a HR-stratégiába.

13. A vállalkozások egyre inkább felismerik a coaching hasznát

Tény, hogy a coachingra fordított összegek a megbízások többségében busásan megtérülnek – különösen, ha tréninggel ötvözik a coaching folyamatot (500-700%-os ROI). Az is kimutatható, hogy a coaching eredményeként javulnak a szoft tényezőkre (pl. munkatársak kapcsolata, elégedettség, team-munka, stb.) vonatkozó mutatók.

A felvázolt tendenciák azt mutatják, van és lesz igény a jó coachokra. A jövő szempontjából nagyon lényeges, hogy a coaching megőrizze szakmai hitelességét. Ennek egyik feltétele, hogy az ügyfelek (és a potenciális ügyfelek) szakmailag felkészült, színvonalas szolgáltatást nyújtó coachokkal találkozzanak.

Ha szeretnél naprakész lenni, hogy mi várható a coaching-piacon, tisztábban látni a piacot befolyásoló trendeket és üzletet csinálni a coachingból, akkor keresd fel honlapunkat és jelentkezz tréningünkre. Várunk, ha komolyan gondolod…

Csuport László tanácsadó, coach, https://inspiralocoaching.com/2016/05/15/trening-es-workshop-ajanlo/

 

 

 

„Csak nehogy coach legyél – velük már Dunát lehet rekeszteni” Szubjektív vélemény és 7 mítosz a coachingról

Ezt a kissé lekezelő és vitára ingerlő mondatot olvastam nemrégiben egy a vállalkozások alapításával-működésével foglakozó Facebook-oldalon, amikor is egy közgazdász azt a kérdést tette fel, hogy miben segíthetne az induló vállalkozóknak. Elgondolkodtam ezen a bejegyzésen: vajon miért alakult ki ez a negatív megítélés, valóban olyan sok-e a coachok száma mostanában Magyarországon és egyáltalán hogyan látom én a coachingnak, mint vállalkozásnak a helyzetét. (Hangsúlyozom –bár tagja vagyok az egyik hazai coach szakmai szövetségnek – az itt kifejtésre kerülő álláspont kifejezetten a magánvéleményem…)

A coaching szolgáltatások piaca a világban mintegy 2 mrd USD-re tehető (és évről-évre növekszik), az International Coach Federation (ICF) nyilvántartásában szereplő coachok száma 20 ezer. A coaching manapság „cool” téma – ezt jelzi, hogy pl. a HR-Portálon és a blogokban igen népszerűek a coachinggal foglalkozó cikkek-bejegyzések. A nagyobb publicitást az is generálja, hogy nemrégiben jelent meg a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetsége kérdőíves felmérésének előzetes eredménye. A blog-bejegyzésem további aktualitása, hogy éppen ezen a héten van az International Coaching Week.

Header-v2

„Képezz coachot – százat, ezeret.”

Nézzük először azt a kérdést: vajon hány coach van ma Magyarországon, illetve valóban túl magas-e a coachok száma? Nehéz a különböző adatforrásokat összehasonlítani, de azt gondolom az 1000 fő körüli coachszám (ez 100 coachot jelent 1 millió főre) nem túlzás, sőt… Ha egy korábbi ICF-felmérés alapján ezt a számot összehasonlítjuk az Egyesült Államokban működő coachok számával (ami 40, egy millió lakosra), akkor megdöbbenünk! Ha hihetünk az adatoknak, akkor Magyarországon 1 millió lakosra számítva 2,5-szer annyi coach van, mint az USA-ban… Lehet, hogy ebben már megelőztük Amerikát? (Az igazsághoz tartozik, hogy az ICF statisztikában –ahol ez a 40-es érték is szerepel- a kelet-európai régióra megadott szám csak 7,9) Persze most lehetne hosszasan filozofálni arról, hogy biztosan eltérőek voltak a módszertanok, vagy arról vitatkozni ki számít igazán coachnak. Vagy például arról is lehetne eszmét cserélni coach-e a coach ügyfelek nélkül? Mindenestre az 1000 főt meghaladó szám elég soknak tűnik.

A témában meglehetősen sarkos véleményt fogalmazott meg már korábban a HR-Portálon Malchiner Maximilian Péter (Ha nem megy semmi, menj el coachnak!), aki elsősorban a coachok alkalmasságának kérdését és az ügyfelek iránti felelősséget hangsúlyozza. És persze a coach-képző szervezetek szerepét is… A cikk kapcsán megjelentek olyan észrevételek, hogy nem baj, ha sok ember kerül kiképzésre coachnak, mert ezáltal javul társadalmi szinten a kommunikációs készség és növekszik az önismeret. Ezzel az érveléssel nem is lenne semmi gond, ha a coach-képzésre jelentkezők többsége nem azzal az elvárással kezdené meg tanulmányait, hogy ő most egy vonzó – több tízezres coaching óradíjakkal kecsegtető – potenciálisan igen jó üzletbe fektet be százezreket. Ezt a megállapítást alátámasztják azok a személyes beszélgetések is, amelyeket az elmúlt 3 évben különböző coach-kollégákkal folytattam. Mintegy 70 emberrel beszélgetve, jelentős többségük (kb. 90%) reméli a coachingot a jövőben fontos jövedelemforrásnak.

A határtalan coaching 

Bár közvetlen coaching szakmai kérdésekkel most nem kívánok foglakozni, azért az elgondolkodtató és jelzi, hogy túl sok „eszkimó” van a piacon, hogy sorra jelennek meg igen eltérő „coaching”-területek. Sokan gondolják azt –mivel „trendi” a coaching- elég csak ezt a szót egy tevékenységük mögé biggyeszteni, és máris valami újat találtak ki. (És itt csak kettőt említek: kutya, csoki…) Persze a sokszereplős piacon mindenki igyekszik magát valamilyen módon megkülönböztetni másoktól és valami speciálisat kitalálni. Véleményem szerint, azonban ezek többségének nem sok köze van a coachinghoz és szakmai hitelessége és megalapozottsága erősen megkérdőjelezhető.

Az ilyen „light”-os burjánzás ronthatja a coaching presztizsét. Figyelemmel kísértem például a Pszichológusi Kamarai törvénytervezet közelmúltban a Facebookon lezajlott vitáját és ez alkalommal voltak bizony olyan pszichológusok-pszichiáterek, akik az „aura-hegesztőkkel” egy sorban említették a coachokat…

Rátérve a coaching üzleti oldalára, tapasztalataim szerint az alábbi mítoszok jellemzik a coachingot, jelentős mértékben azok részéről, akik ilyen vállalkozáson törik a fejüket. Elöljáróban annyit: a coaching olyan szempontból is speciális szolgáltatás, hogy bizalomra épül – „eredménye” csak utólag derül ki (ha egyáltalán kiderül) és hatása nehezen számszerűsíthető. A coaching-szolgáltatást igénybevevő cégek jelentős része nem méri a megtérülést (ROI) és megelégszik a „puha” minősítéssel: pl.: „javult a kommunikáció”.

  1. „A coaching szolgáltatással gyors üzleti sikert lehet elérni”                                                                                            Ez az esetek többségében illúzió: ritkán lehet hallani ilyen, valóban hiteles sikertörténeteket. Az üzleti sikerért keményen meg kell dolgozni, ez időt – akár több évet is- és türelmet igényel.

 

  1. „Nem kell különösebb képzettség a coachinghoz”

Hamis – mert tartósan hiteles coachként fellépni csak releváns szakmai ismeretekkel, tapasztalattal lehet. Az, viszont már más kérdés mennyire érdekli a potenciális ügyfeleket az üzleti partner (coach) coaching végzettsége, minősítése. Az ICF szerint az ügyfelek 80%-a mutat érdeklődést a coach minősítése iránt, míg mások (pl. Sherpa Coaching) ezt az arányt jóval alacsonyabbra teszik kb. 35%-ra. Meghatározónak szerintük (kb. 50%) az üzleti-tanácsadói tapasztalat bizonyult.  Egy másik példa: az American Management Association felmérése szerint az üzleti coaching megbízásoknál az üzleti tapasztalat fontossága 70,8%-ot kapott, a hiteles ajánlások szerepe pedig közel 60%. Tehát, kisebb jelentősége van a különböző coaching minősítéseknek a tényleges megbízások elnyerésénél.

  1. „Ha szakmailag felkészült vagyok, akkor üzleti, vállalkozói, piaci ismeretek szerepe másodlagos.”

Az állítás hamis, hiszen a sikerhez elengedhetetlen az üzleti-marketing ismeretek megszerzése (esetleg megvásárlása), a piacismeret, a stratégiai gondolkodás, bizonyos költségkategóriák ismerete, egy egyszerűbb üzleti- modell-terv összeállítása. Tehát önmagában az édeskevés az érvényesüléshez, ha valaki mondjuk nagyon jó a karrier-coachingban. De ezt pl. csak ő tudja és mások számára nem „látható”.

  1. „Ha a coachok összefognak, együtt gyorsabban lehet üzleti sikert elérni.”

A szinergikus hatások, a tevékenységek-költségek megosztása miatt az állítás akár igaz is lehet, de ha hiányzik az elvek, eljárások és értékek, előzetes összehangolása, az üzleti modell meghatározása, a feladat-, és munkamegosztás tisztázása, akkor a kudarc előre borítékolható.

  1. „Az online marketing, a közösségi média, a honlap szerepe meghatározó az üzleti sikerben.”

Ez egy különösen népszerű hamis hit. Egy „csili-vili” honlap biztos kivívja sokak elismerését, de kevés a bevételt hozó eredményes ügyfélszerzéshez. Ugyanez igaz a like-olók tömegére is. Sokkal hasznosabb a „szájpropaganda”, a személyes ajánlás.

  1. „Kellő önismeret, tapasztalat, felelősség nélkül is lehet valaki coach.”

A válasz, természetesen hosszú távon nem, illetve átmenetileg akár lehet igen is.  Ez összefügg a szakmai alkalmasság vizsgálatának és a terület jogi szabályozásának hiányával. (Ez utóbbira a vezérfonalat pl. az ICF etikai normái képezhetnék…) Egyébként az USA-ban már volt per a coaching-szolgáltatással összefüggésben és az előrejelzések szerint, ezek száma nőni fog.

  1. „Nagyobb befektetés nélkül is elérhető az üzleti siker.”

Az állítás megkérdőjelezhető. A coaching-szolgáltatásnak ugyan sajátossága, hogy alacsony a belépési korlát – tehát különösebb ráfordítás nélkül is nevezheti magát valaki coachnak. Ha azonban megfelelő tudást, képesítést, minősítést kíván a terület iránt érdeklődő megszerezni, akkor ehhez bizony ki kell nyitnia a pénztárcáját. Ugyancsak költségekkel (befektetéssel) jár, ha valaki megkezdi vállalkozóként való működését és folyamatosan fejlődni szeretne: technikai háttér, utazási költségek, honlap, szakirodalom, könyvelő, konferenciák, stb. És vannak olyan „láthatatlan” költségek (időráfordítás), amelyek ugyan nem járnak tényleges pénzkiadással, de mégis kvázi költséget jelentenek. Például, amikor érdekes szakmai cikket olvasunk a net-en, vagy üzleti-, szakmai találkozókra megyünk.

Mutatja, hogy viszonylag kevesen mérlegelik coach-képzés előtt, vagy után, a fenti szempontokat, hogy a sikeres (csak a coachingból élő vállalkozók aránya) csak mintegy 5-7%-ra tehető.

A Magyarországi Coach-szervezetek Szövetsége felméréséből megrajzolható a sikerre esélyesebb coach profilja:

Több diplomával, jelentős élettapasztalattal rendelkezik. Ha a coach férfi, nagyobb eséllyel kap felsővezetőkre vonatkozó megbízást és hasonló tendencia figyelhető meg az utóbbi időben a life-coaching területén is.

Ezekre az eredményekre jól rímel Komócsin Laurával készített, a HR-Portálon korábban megjelent interjú is (egyik részében egy brüsszeli EU-s találkozóról, amelyik a kkv-k támogatásáról szólt)

„Kínálat terén lehet, hogy csak egy szűk mintát láttam. Vagyis lehet, hogy ez még nem trend, csak egy kisebb metszet. Huszonöten voltunk jelen a rendezvényen az EU különböző tagállamaiból. A huszonöt coachból hárman voltunk nők és ketten 45 év alattiak. A legtöbben úgy mutatkoztak be, hogy XY nagyvállalat felsővezetőjeként mentek nyugdíjba pár éve és még erejük teljében vannak és szeretnének értéket adni a világnak és ezért kezdtek el coacholni. Pár éve az ilyen bemutatkozásokon sokkal több hölgyet láttam, akik úgy mutatkoztak be, hogy szültek egy-két-három gyermeket és nem akarnak már vezető pozícióba visszamenni, szeretnének rugalmas munkaidőben is értéket adni, így koruk és nemük is más volt.”

Célszerű tehát az előzőeket mérlegelni, ha valaki coacholással, vállalkozóként coaching-szolgáltatással szeretne foglalkozni.

A várható tendenciák közül, most csak egyet emelnék ki. Véleményem szerint a Pszichológusi Kamarai törvény elfogadása új helyzetet teremt a coaching-piacon, elsősorban a life-területen.  Ennek eredményeként –ehhez elég, akár egyetlen per is, egy coach ellen, aki „tiltott” területre téved – megkezdődik a coachok átáramlása a business területek felé. Ez a folyamat viszont még inkább kiemeli vázolt mítoszokkal való leszámolást.

Kicsit hosszúra sikerült ez a bejegyzés és köszönöm annak, aki végigolvasta. Minden észrevételt szívesen veszek és kíváncsian várom, hogy mások hogyan látják, miként gondolkodnak erről a témáról.

A coaching vállalkozás után érdeklődők támogatását, felkészítését szolgálja a „Hogyan lesz a coachingból üzlet?” tréningünk. A tapasztalatok szerint a tréninget elvégzők sokkal reálisabb képet képesek alkotni saját üzleti-vállalkozási lehetőségeikről és könnyebben megtalálják azokat a fejlesztési-fejlődési lehetőségeket, piaci réseket, amelyeket érdemes megcélozni.

Csuport László  tanácsadó, coach, stresszkezelési facilitátor

www.inspiralocoaching.com

 

 

Te mikor mondtál utoljára nemet a főnöködnek? A kritikus gondolkodás jelentősége

Egy meleg nyári napon történt. A vezetői értekezlet egyik napirendi pontja: döntés egy több száz milliós projekt további sorsáról. A vezérigazgató támogatja és sorra csatlakoznak hozzá a szakterületi vezetők. Bennem azonban erős kételyek tombolnak: túlzottan optimista a bevételek előrejelzése, alábecsültek a kockázatok, stb. – így beleszaladhatunk egy kétes kimenetelű üzletbe. És végül is –mint a cég gazdasági igazgatója, így mint az „ördög ügyvédje”- kimondom: nem! A légkőr még inkább felforrósodik – röpködnek az érzelemtől átitatott megjegyzések, de a projekt megvalósítása lekerül a napirendről. Hát, nem volt egyszerű kiállni az igazamért és nem is érzem magam igazán jól. Pár napig egyfajta karantén vesz körül és csak minimális kommunikáció zajlik köztem és a vezetőtársaim között.

A történetnek azonban van csattanója: egy héttel később a vezérigazgató odajött hozzám és azt mondta: „Nagy szükségem van a véleményedre, mert hajlamos vagyok elszállni…”

Ez jelentett némi elégtételt, azonban azt nem állíthatom, hogy mindig ilyen „bátor” voltam… Biztos számtalanszor előfordult az is, hogy jobb meggyőződésem ellenére –a csoportnyomás hatására- beadtam a derekamat.

A vállalkozásoknál kialakuló „csoportgondolkodás” hátrányaival, a túlzott vezetői tekintély, a tévedhetetlenség, az ellenvélemények elfojtásának veszélyeivel Carol Dweck Szemléletváltás című könyve is foglakozik. Ez a sajátos egyoldalú döntési mechanizmus, egyfajta vakság, már sok céget (pl. Enron) döntött romba. A kutatások is azt mutatják, hogy a sikeres vezetőket egyfajta „dicsfény” övezi és magukat is hajlamosak tévedhetetlennek tartani. (Pl.: a túlzott vezetői önbizalomra jellemző, hogy a vezetők 80-85%-a magát a legjobb 20%-ba sorolja, ami nyilvánvalóan képtelenség.)

Meeting

A túlzott alkalmazkodás, az egyoldalú döntések hátrányainak csökkentésére, az „elszállás” megakadályozására már évezredek óta keresik a technikákat.

Néhány példa:

  • a győztes római hadvezéreket a diadalíven történő átvonuláskor egy rabszolga futotta körbe, aki azt mondogatta: „Ne felejtsd el, hogy ember vagy!”
  • az ókori Perzsiában, ha egy csoport józanul valamilyen döntésre jutott, akkor megvitatták ugyanezt a témát részegen is, (felszabadultak a gátlások és megnőtt a bátorság is a nemet mondásra)
  • napjainkban van olyan vezető, aki kiprovokálja a kritikus gondolkodást: ha mindenki egyetért, akkor elhalasztja a döntést és azt kéri, gondolkodjanak még néhány napot és keressenek ellenérveket

 

A meglapozott ellentmondásnak, a kritikus gondolkodásnak tehát felbecsülhetetlen jelentősége van egy-egy vállalkozás működése szempontjából.

Üzleti coachként, ajánlom a hozzám forduló vezetőknek, hogy adjanak lehetőséget az ellenvélemények kifejtésére, ösztönözzék a vitákat, sőt a kritikus gondolkodókat jutalmazzák.

Az kritizálókat pedig – a coaching- ülések során- arra biztatom, hogy az ésszerűség határain belül, legyenek bátrak (a „nemet mondásnak” is megvannak a praktikái), hiszen az önálló gondolkodás, az autonómia érzése csökkenti a káros stressz hatását, jelentősen növeli az önbizalmat, ami hosszabb távon a sikeresség egyik legfontosabb forrása.

Csuport László stresszkezelési facilitátor, coach

www.inspiralocoaching.com

 

“Egymillió dolláros” kérdés: mi a coaching?

Amikor potenciális ügyfeleimmel, ismerőseimmel, barátaimmal beszélgetek gyakran merül fel még mindig a kérdés: hogyan határozható meg a coaching, vajon mi is a coaching célja, és miben különbözik más rokon területektől? Azt gondolom a Pszichológus Kamara létrehozása után majd ismét definiálni kell, hogy hol vannak a coaching határai. (Ha egyáltalán lehetséges az egymáshoz igencsak közelálló területek egyértelmű szétválasztása. (l. pl. a konfliktuskezelést, vagy a vezetőfejlesztést, stb.)

Segíthetnek a coaching területeinek pontosabb meghatározásában -mind a szakemberek, mind a laikusok számára- például azok az információk amelyek egy nemrégiben Floridában megtartott konferencián hangzottak el. A Nemzetközi Coach Szövetség (International Coach Federation-ICF) rendezvényén, ahol különböző területeken tevékenykedő (pl. karrier, business, wellness, life, vezetői, stb.) coachok vettek részt, a coaching lényegét –főbb vonalakban- az alábbiak szerint határozták meg:

A coaching kreatív, gondolatébresztő-serkentő folyamat, ahol a coach és az ügyfél együttműködése során az ügyfél inspirációt kap a személyes és szakmai potenciáljainak felismeréséhez és eredményesebb kihasználásához.

Konkrétabban: a közös munka során

  • a coach segítsen megérteni az összefüggéseket a hozzád kapcsolódó – látszólag egymástól független – tényezők és tapasztalatok között
  • a coaching folyamat biztosítsa a fejlődésedet: “vigyen el a jótól a nagyszerűig”
  • a coach tartson tükröt eléd, hogy jobban megismerd magadat
  • segítsen megalkotni a személyes márkádat
  • legyen meg az összhang közted és a coach között (rapport – “kémia”)
  • segítsen felfedezni, hogy mit akarsz igazán az életben
  • segítsen megtalálni a válaszokat a belső kérdéseidre
  • a folyamat vigyen el onnan, ahol vagy – oda, ahová szeretnél eljutni
  • a coach viseljen felelősséget érted és másokért (etikus magatartás)
  • segítsen kialakítani az értékeiddel összhangban lévő célokat
  • fontos, hogy élvezd a közös munkát és örülj az elért eredményeknek

10352575_493677217439623_9215233097106696133_n

Örülök, ha az előzőek alapján kicsit tisztult a kép – mivel is foglakozik a coaching. Ha a felsorolt témákban felkészült coach szakembert keresel, mindenesetre célszerű mérlegelni a fenti szempontokat.

Csuport László  „az előrepillantó tükör”-  stresszkezelési facilitátor, coach

laszlo.csuport@inspiralocoaching.hu

 

 

 

Mit keres a pingvin a mélyhűtőben? Melyek voltak 2015. legvadabb állásinterjú kérdései?

Ha valaki eljut a személyes állásinterjúig, akkor ez azt jelenti, hogy egy-vagy több akadályt már sikerrel vett: a motivációs levele+CV-je átment az első szűrőn, és a jelölt a teszten (ha van), esetleg a telefonos interjún is eredményesen vizsgázott. Jelentős tehát az állásinterjún való sikeres szereplés jelentősége az állás elnyerése szempontjából. Mint több évtizedig gyakorló vezető magam is több százszor ültem az asztal kellemesebb oldalán és azt tapasztaltam, hogy egyre „felkészültebbek” a jelöltek, egyre több a betanult sémák szerint szerepet játszó jelentkező és a rendelkezésre álló rövid idő alatt egyre nehezebb reális képet alkotni egy-egy jelölt valódi személyiségéről, viselkedéséről. (Ebben egy kicsit én is „hibás” vagyok mivel mostanság magam is sok ügyfelet készítek fel az állásinterjúra, még ha nem is tanácsolom nekik azt, hogy „vetkőzzenek ki” magukból.)

Így egy vezetőnek – ha szeretne reális képet kapni – igyekeznie kell olyan kérdéseket feltennie, amelyek segítenek kizökkenteni a jelöltet a betanult, hamis sémákból, sablonokból. Nekem például az egyik ilyen kérdésem: milyen rossz tulajdonságokat mondana önről barátja/barátnője?

Pingv.

Azonban, vannak olyan helyzetek is, amikor egyoldalúvá, öncélúvá válik a kellemetlenkedő kérdések alkalmazása és azon kívül, hogy meglepi a jelentkezőt más haszna nem nagyon van. Az un. fusztráló kérdések köre szinte határtalan és szinte csak a vezető fantáziáján múlik, hogy mivel „vágja orrba” a jelentkezőt. Néhány ilyen vadhajtást szedett össze a Glassdoor internetes HR oldal.

A pálmát 2015-ben a következő kérdés vitte el:

„Mit tenne, ha egy pingvint találna a mélyhűtőben?” Még mielőtt folytatnám, mindenki gondolkozzon el azon, milyen választ adna egy ilyen kérdésre, és ha vezető, akkor a válaszból vajon milyen következtetéseket tudna levonni? (Én nagy gondban lennék…)

Mutatóban néhány a neten megadott érdekesebb válaszok közül:

„Hívnám az állatmentőket.”

„Megetetném”

„Csinálnék vele egy szelfit.”

„Visszacsuknám a hűtő ajtaját.”

„Ellenőrizném, hogy megvan-e még a vanília jégkrémem.”

Egy másik ilyen „szokatlan” kérdés: „Hány kosárlabda férne el ebben a szobában?” Vagy: „Ha egy virsli kitágul, melyik irányba hasad – széltében, vagy hosszában?”

Az ilyen céltalan, értelmetlen kérdések elharapódzása miatt például a Google HR területe iránymutatást adott ki a vezetők számára, hogy a mellbevágó kérdések helyett inkább azt firtassák, hogyan viselkednének a jelöltek különböző munkahelyi szituációkban. (Pl.: „Beszéljen arról, amikor…”, vagy „Mit tenne, ha…?”) Arról még nincs egzakt információ, hogy a vezetők mennyire fogadták meg a tanácsokat… A személyes vezetői állásinterjú további hátránya lehet, hogy –különösen, ha nem strukturált- rendkívül szubjektív és erősen arra hitre támaszkodik (egyfajta optimista torzításként), hogy a vezető szinte tévedhetetlenül ki tudja választani az alkalmas jelöltet.

Mindenesetre az interjúztató kollégáknak azt ajánlom, kerüljék el a tapasztalatok szerint haszontalan „ugrató” kérdéseket, az interjúra készülőknek pedig az a tanácsom, hogy megfelelő előkészületek után (pl. pontosság, tájékozódás-felkészültség, öltözet, stb.) legyenek hitelesek, bátran adják önmagukat – hosszabb távon biztosan megéri. És ha szükséges, kérjék ehhez szakember támogatását.

Csuport László

karrier-tanácsadó, coach

www.inspiralocoaching.com

 

 

Szeretnél jobban keresni? Szexelj többet! Vagy fordítva…

Napjainkban se szeri, se száma azoknak a kutatási területeknek, ahol különböző –gyakran egymástól távol eső- tényezők közötti összefüggést keresik, vizsgálják. Ennek révén gyakran tárulnak fel olyan rejtett kapcsolatok, amelyek korábban nem voltak ismertek. Így derült ki például, hogy van kapcsolat a külső megjelenés és a karrierút, valamint a megszerezhető jövedelem között.

Ezúttal egy olyan – eddig kevéssé ismert – összefüggésre szeretném felhívni a figyelmet, amelyik eddig viszonylag kevés nyilvánosságot kapott. Brit tudósok (ezúttal ez nem vicc) az angliai Ruskin Egyetemen két olyan tényező (jövedelem és szex) közötti kapcsolatot vizsgálták, amelyek korábban elkerülték a tudományos kutatók figyelmét.  A kérdőíves felmérés eredményeinek elemzése során a kutatók arra jöttek rá, hogy összefüggés van az elért jövedelem és a szexuális kapcsolat gyakorisága között. (A kutatási eredményeket International Journal of Manpower folyóiratban publikálták.)  Eszerint: azoknak a pároknak, akik hetente legalább háromszor-négyszer élnek nemi életet, magasabb a jövedelmük – átlagosan 4,5%-kal keresnek többet.  A vizsgálat csak az összefüggés (korreláció) tényét állapította meg (statisztikailag releváns megbízhatósági szinten), de arra vonatkozóan nem adott választ, hogy vajon oksági kapcsolat áll-e fenn a két paraméter között. (Tehát a címben feltett kérdésre a válasz oda-vissza is igaz lehet…)

Egyébként a tudományos kutatásokon kívül, számos hétköznapi tapasztalat is alátámasztja az összefüggés működését (legalábbis az egyik irányban: jövedelem-szex): gondoljunk csak például a sikeres, dúsgazdag férfiak „különleges” vonzerejére, amelyet a fiatalabb hölgyekre gyakorolnak…

Más kutatásokból azt is tudjuk, hogy az intim kapcsolatok alacsony szintje együtt jár a gondoskodás – támogatás hiányával, ami magányossághoz, idegességhez vezethet, és ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a munkahelyi teljesítményünket is.

Jó hír viszont, hogy a tartós, gyakori intim együttléteknek igen kedvező élettani-pszichológiai (egészségvédő) hatásai vannak. Hogy csak néhányat említsek:

  • erősíti az immunrendszert
  • csökkenti a stressz káros hatását
  • segít megteremteni a munka-magánélet egyensúlyát
  • növeli a boldogságérzést
  • és az egyik legjobb „ránctalanító”…, stb.

SandS2

A jövedelem és a szex kapcsolatának magyarázatához egy további adalék a –sokak által ismert – Maslow-féle szükségletpiramis: ha a szeretet-intimitási igényünk kielégül, akkor ennek révén továbbléphetünk az önmegvalósítás egy-egy magasabb lépcsőfokára.

És még egy jó hír a házasságpártiaknak: a vizsgálatok azt mutatják, ha valaki hivatalosan is kimondja a boldogító igent, akkor a statisztikák szerint nagyobb az esélye a sikeres karrierépítésre.

Ennyit így április elején egy rejtett összefüggés hátteréről, amelyet azért komolyan is vehetünk.

Jó éjszakát mindenkinek…!

Csuport László

stresszkezelési facilitátor, coach

www.inspiralocoaching.com

 

Mint a mesében… De mi van azután, ha már minden kívánságod teljesült?

Biztosan te is eljátszottál már a gondolattal: mi lenne, ha megkapnád álmaid állását, megütnéd a főnyereményt a Lottón, elnyernéd a vágyott kedves kezét (és mindent, ami ezzel jár…), elkerülnének a betegségek és így tovább. Ugye nem is olyan könnyű hétig folytatni… Mi történne, ha egyszer –mint a mesében- minden kívánságunk teljesülne? Egy időre biztosan (?) kitörne a felhőtlen boldogság, de mi lenne azután?

Az se lehet véletlen, hogy a mesék nem nagyon részletezik a hősök-főszereplők sikerek utáni további életét – mindössze annyit tudunk meg: „És boldogan éltek, amíg meg nem haltak.”

Március 20. több szempontból is nevezetes nap: nemcsak a Boldogság Világnapja,

WH-2

hanem, –minő véletlen- ezen a napon van a Történetmesélés-mondás Világnapja is.

world-storytelling-day1-e1426756059301-800x382

Ezért ebből az alkalomból –a két Világnap ötvözeteként- egyik kedvenc mesémet szeretném ideidézni:

Ottlik Géza:

Az utolsó mese

Volt egyszer egy elvarázsolt királyfi, aki egy tündérszép királykisasszony kezére pályázott. De csak úgy kaphatta meg, ha előbb legyőzi a hétfejű sárkányt, felépíti a kacsalábon forgó kastélyt, s felébreszti és megnevetteti a befalazott, alvó királykisasszonyt…

Sok-sok vesződség, kaland, hőstett, utazás és munka árán legyőzte hát a hétfejű sárkányt, felépítette a kacsalábon forgó kastélyt, és felébresztette az alvó királykisasszonyt. No, az mindjárt elmosolyodott, s megtartották a lakodalmat.

Aztán, hogy ez is véget ért, leültek egymással szemben, és mosolyogtak.

De eltelt egy nap, s még egy, még egy. Már az első is igen hosszú volt, mert sok órából állt, az órák meg sok percből, a percek sok másodpercből.

– Hát most mihez fogjunk? – kérdezte a királyfi.

– Most boldogok vagyunk – mondta a felesége.

– Igaz is.

De három nap múlva a királykisasszony szólalt meg.

– Mit is csinálunk most? – azt kérdi.

– Hát boldogok vagyunk – mondta az ura.

– Vagy úgy, persze.

Megint mosolyogtak egymásra egy napig, de akkor egyszerre felállt mind a kettő.

– No csak.

– Van egy ötletem – mondta a királyfi. – Befalazlak és elaltatlak megint.

– Jó!

– Lerombolom a kacsalábon forgó kastélyt, és föltámasztom a hétfejű sárkányt. Hogy újra legyen mit építenem, és legyen kit legyőznöm.

Neki is fogott mindjárt. Csakhogy ez nem volt már olyan egyszerű. Sem a sok vesződség, még több hőstett, sem kaland, jövés-menés árán sem bírta lerombolni a kastélyt – mert az mindig elfordult előle a kacsalábakon -, még kevésbé bírta helyére tenni a sárkány levágott hét fejét, s nem lehetett a királykisasszonyt sem befalazni, elaltatni többé. Teltek a napok, amikből hónapok lettek és rövid esztendők, s így küszködtek.

Még ma is élnek, ha meg nem haltak.

A mese nyomán most hosszan lehetne írni arról, hogy milyen tényezők alakítják az egyén, vagy egy ország boldogságszintjét, életünk különböző szakaszaiban hogyan fejlődünk, milyen külső és belső motivátorok hajtanak bennünket előre. Vagy hogyan befolyásolja életünk alakulását a tanult tehetetlenség, illetve a tanult sikeresség. Vagy, hogy milyen ereje van a történetmesélésnek. De ezúttal nem teszek ehhez a rendhagyó meséhez semmiféle okosságot. Mindenkire rábízom, hogy maga vonja le a számára fontos tanulságokat…

Mindössze azt kívánom nektek, hogy minél gyakrabban tűzzetek ki vonzó, inspiráló célokat, és éljétek át teljes szívvel az odavezető utak, az akadályok legyőzésének számtalan izgalmát, boldogságát… És azután meséljetek ezekről a sikerekről minél több embernek…

Boldogságos, mesélős napokat!

Csuport László

stresszkezelési facilitátor, coach

www.inspiralocoaching.com