A szabadság idejére járó díjazás, avagy tényleg duplán járnak a pótlékok?

mariasa

A munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I.törvény (továbbiakban: Mt.) számos változást hozott az eddig megszokott munkaügyi gyakorlatban, melyek közül a BDO Magyarország héten megjelenő HR hírlevelében a szabadság idejére járó megváltozott díjazási szabályokat tárgyaljuk, különös tekintettel a kieső idők megváltozott díjazási szabályaira, megkülönböztetett figyelemmel az átmeneti szabályokra.

Távolléti díj és ami benne van

Az új munka törvénykönyve hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezések alapján az idei évben még megmarad a távolléti díj megszokott számítási módja, vagyis az továbbra is a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.törvény 151/A. §-a szerint kerül megállapításra. A távolléti díj kiszámításakor a törvényben meghatározottak szerint figyelembe kell venni az alapbért és a rendszeres pótlékokat, valamint a korábban teljesített rendkívüli munkavégzést is.

A Mt. 151/A. § (3) bekezdése alapján a távolléti díj számításánál műszakpótlékként
– a munkavállaló kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a (személyi) alapbére 7,5 százalékát,
– kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a (személyi) alapbére 15 százalékát,
– megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén (személyi) alapbére 20 százalékát kell figyelembe venni.

Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több, mint ötven óra – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt – rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke a (személyi) alapbér három százaléka, ha az irányadó időszakban – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt – rendkívüli munkavégzés száz óránál kevesebb volt; ha azonban száz óra, vagy ennél több volt, a (személyi) alapbér öt százalékával kell pótlékként számolni. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az óraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni.

Pótlék hátán pótlék

A 2012. július 1-től hatályos Mt. 147. §-a bevezette azt a rendelkezést, mely szerint a munkavállalót szabadságának idejére a távolléti díján felül további bérpótlék is megilleti, amennyiben a rá irányadó munkaidő-beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

Ezáltal a jelenleg már hatályos szabályozás szerint a szabadság idején a kieső bérpótlékok dupla kompenzációt élveznek, hiszen a távolléti díj összegében is megjelenik a bérpótlék összege, illetve ezen felül külön is megkapják azt a munkavállalók.

Itt jegyezzük meg, hogy ugyanezek a szabályok vonatkoznak az Mt. 146. § (3) bekezdéseiben meghatározott egyéb esetekre is
– így a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára,
– az általános iskolai tanulmányok, vagy egyéb megállapodás szerinti képzés, továbbképzés esetén a képzésben való részvétel idejére
– a munkavállalói kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálásához szükséges időre maximum 30 napra,
– a munkavállaló tanúként történő meghallgatásának idejére
– továbbá óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesített munkaidő
– valamint akkor is, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélküli munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

Betegszabadság esetén a távolléti díj 70%-a jár, de a munkavállalót ebben az esetben is megilleti a munkaidő-beosztása alapján járó bérpótlék arányos része.

A fentiek tükrében azt a kérdést is fel kell tennünk magunknak, hogy az új szabályozásnak eleget téve a távollét idejére járó bérpótlékot hogyan és milyen jogcímen tüntessük fel az egyéni bérelszámolásokon? Mivel a munkáltató bérelszámolással kapcsolatos tájékoztatásának olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolás helyességét, így indokolt lehet a szóban forgó pótlékok külön történő feltüntetése.

Bérpótlék az alapbérben = tripla pótlék

Amennyiben az új Mt. adta lehetőséggel élve a bérpótlékok összege beépítésre került az alapbérbe, úgy ez a jelenlegi átmeneti időszakban komoly fejtörést okozhat azok kifizetésénél.

A jelenlegi távolléti díj számításnál a (személyi) alapbéren felül a munkavállalókat megilleti az előzőekben már részletezett százalékos távolléti díj kiegészítés, valamint a munkaidő-beosztás szerint a kieső időre járó bérpótlék kifizetése. Ez alapján kimondhatjuk, hogy triplán kerülnek a pótlékok figyelembevételre olyan esetekben, amikor a törvény által biztosított lehetőség alapján az alapbérbe épített pótlékokról állapodnak meg a felek.

Sovány vigasz, de elvi megoldást jelenthet az, ha a bérpótlék alapbérbe építésével egyidejűleg a megállapodásban rögzítésre kerül, hogy a bérpótlék számításának alapja az átalánnyal csökkentett alapbér (akár a minimálbér), elkerülve ezzel a triplán fizetett bérpótlékok költségét.

Változás a munkaügyi ellenőrzés hatásköri szabályaiban is

2012. július 1-től változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996.évi LXXV. törvény is, mely alapján a távolléti díj számításának ellenőrzésére a munkaügyi felügyelőknek most már nincs hatáskörük, ugyanakkor a távollét idejére járó pótlék kapcsán – álláspontunk szerint – továbbra is megvan az ellenőrzési jogosultságuk.

Muhoray Beáta junior munkaügyi tanácsadó
Máriás Attila
munkaügyi szaktanácsadó


BDO Magyarország
munkaügyi tanácsadás
www.munkaugyiblog.hu | www.bdo.hu

2 comments

  1. Tisztelt Muhoray Beáta junior munkaügyi tanácsadó!

    Szíves elnézését kérem,hogy a feltett kérdéseimmel zavarom megtisztelt munkáját.

    1./Ha a munkáltató a munkavállalót kötelezheti e arra,hogy napi 16.órát az üzemben dolgozón.
    2./Munkáltató által elkészített munka szerződés 202.03.31-ig szól és azt követő időre köteles e adni új munkaszerződést.
    3./Munka bér az az az bérjegyzék kiszámításhoz van e valamilyen program ahhoz hogy utána nézek a tényleges munka napok ledolgozás elszámolásához.
    4./2012,június pontosan hogy alakultak a pótlék mértékek,illetve mikor kötelező adni a munkavállalónak műszak pótlékot.

    Amennyiben lenne ideje foglalkozni a fel tett kérdéseimmel akkor kérem szíveskedjék válaszával meg tisztelni.

    Köszönőm megtisztelő figyelmét és válaszát.

    Gérce.2012.09.16.

    Tisztelettel.
    Tóth András.

  2. Tisztelt szaktanàcsadók!
    Olvasva az oldalulat amely szàmunkra éppen aktuàlis, tanàcsukat kérnénk többed magamat érintően. Âllami cégnél vagyun közalkalmazotként. Napokban vettük èszre, utàna vissza ellenőritük 2,5 évre, hogy a bérpapirunkon nem szerepel tàvolléti díj szabadsàg idejével megjelőlve. Erre a kérdésűnlre azt kaptuk nem jâr tàvolléti díj illerve, benne van cdak nem irtâk ki külőn. Kicsit elbizonytalanodtam mikor előzö hónapot vissza néztük, hogy 3an votunk szabin. 1.szàmú kolléga 3 napot az ő bérpapirjàn külőn fel van tüntetve 3 nap távolléti dij cimszóval. A 2. számü kolléga 1 napot volt neki ugyszintén szerepel a bérpapirjàn. Én 5 napot voltam nekem nem szerepel semmi. Személy szerint vissza nézve a 2,5 évet csak 1 nap van feltüntetve 2011 novemberi hónapra, ahol még t.p is voltam amit szintén nem jól szàmoltak el, ennek ellenére még is többet kaptam mint azóta. Szóval nem értem és azt sem, hogy kell szàmolni. Vagy tényleg benne lenne?
    Köszönöm előre is és vàrom vàlaszukat. Tisztelettel S.Szilvia

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.