A garantált bérminimummal kapcsolatos 5 leggyakoribb tévhit

A személyi alapbér meghatározásánál kötelezően alkalmazandó garantált bérminimum intézményét 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet vezette be. A szóban forgó kormányrendelet 4.§-a rendelkezett a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított garantált bérminimumról.

Jelenleg a 337/2010. (XII.27.) Korm. rendelet szabályozza a kötelezően alkalmazandó minimálbér és a garantált bérminimumot legkisebb összegét.

Cikkünk célja, hogy a jellemzően visszatérő tévhiteket bemutatva egybegyűjtse azokat a jogszabályi rendelkezéseket, melyeket a munkaszerződés megkötésekor a személyi alapbér meghatározásánál a hatályos magyar munkajogi szabályok szerint minden foglalkoztatónak szem előtt kell tartania.

Tévhit 1#
A garantált bér és a garantált bérminimum egy és ugyanaz

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 143.§ (6) bekezdése rendelkezik a garantált bér intézményéről és kimondja, hogy ha a teljesítménykövetelmény teljesítése jelentős részben nemcsak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező.

A garantált bér intézménye mellett 2006 óta garantált bérminimum intézményét is meg kell különböztetnünk, melyet a Kormány az Mt. 17. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) egyeztetve rendeletben határoz meg.

Addig, míg a garantált bér intézményét csak és kizárólag a teljesítménybérhez kapcsolódóan tudjuk értelmezni, addig a garantált bérminimum figyelembevétele általában véve a személyi alapbér meghatározásánál kötelező.

Teljesítménybérben történő foglalkoztatás esetén, ha a teljesítménykövetelmény teljesítése nemcsak a munkavállalón múlik, akkor a teljesítmény alapján járó bért garantált bérrel köteles a foglalkoztató kiegészíteni.

Kitérő jelleggel, de a garantált bérhez kapcsolódóan szeretnénk rámutatni egy korábbi bírósági határozatra, mely rögzítette, hogy a garantált bér összege a minimálbérnél alacsonyabb is lehet. A legkisebb munkabérnek megfelelő összegű bérre akkor jogosult a teljes munkaidővel foglalkoztatott munkavállaló, ha a teljesítménykövetelményt teljesíti, vagy ha annak teljesítése nem csak rajta múlik, és ezért a teljesítmény alapján járó munkabért ilyen összegű garantált bérrel egészíti ki a munkáltató. A munkáltatónak azonban nincs olyan kötelezettsége, hogy a munkavállaló a garantált bérrel minden esetben elérje a minimálbért (BH 1999/474.).

Vagyis a garantált bérhez elnevezésében hasonlító garantált bérminimumnak semmi köze sincs a teljesítménybérben történő foglalkoztatáshoz, alkalmazása a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkaköröknél kötelező.

Tévhit 2#
A garantált bérminimum csak akkor jár, ha a munkavállaló már megszerezte a munkakör betöltéséhez előírt képesítést

Munkaügyi bírságot megalapozó hiba lehet, ha a középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére a foglalkoztató nem adja meg a garantált bérminimumot, mert az adott munkavállaló nem rendelkezik a végzettséget vagy a szakképzettséget igazoló dokumentumokkal.

Tipikus tévhit, hogy a garantált bérminimum összegét csak akkor kell a munkavállaló részére a szerződésben biztosítani, ha rendelkezik az adott szakképzettséget igazoló bizonyítvánnyal.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) a garantált bérminimummal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések megtartásának ellenőrzése kapcsán következetes és csak azt vizsgálja, hogy az adott munkakör betöltéséhez jogszabály, vagy a munkáltató döntése alapján szükséges e középfokú végzettség, vagy szakképzettség.

Vagyis, ha az adott munkakör betöltése jogszabály vagy a munkáltató döntése alapján szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum alkalmazása kötelező, függetlenül attól, hogy a munkavállaló rendelkezik-e az adott szakképzettséget igazoló bizonyítvánnyal.

Tévhit 3#
A garantált bérminimum csak akkor jár, ha az adott szakképzettség a munkavállaló munkaköri leírásában szerepel

A garantált bérminimum intézményének bevezetéséhez kapcsolódik az Mt. azon módosítása, amely a munkáltatónak a munkaszerződés megkötésekor előírt tájékoztatási kötelezettségét kibővíti azzal, hogy munkaköri feladatokról, és a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettségről is tájékoztatni kell a munkavállalót [Mt. 76. § (5)].

Lényegében ezen tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget a foglalkoztató akkor is, amikor a munkavállaló részére munkaköri leírást ad ki.

Tipikus foglalkoztatói tévhit, hogy a garantált bérminimumra vonatkozó szabályok a munkaköri leírás kreatív szövegezésével kijátszhatóak.

E tekintetben felhívjuk a figyelmet arra, hogy az általánosan alkalmazott munkaügyi jogszabályokon kívül számos más olyan szakmaspecifikus jogszabály létezik, melyek valamely tevékenység ellátását szakképesítéshez kötik. Ilyen például a 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, vagy éppen a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény.

E helyütt mindenképpen meg kell említenünk az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendeletet, mely bizonyos tevékenységek és munkakörök kapcsán egyértelmű eligazítást adhat.

Tévhit 4#
A garantált bérminimum az 50 éven felüli munkavállalóknak automatikusan jár

Először a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szabályozta a garantált bérminimum jogintézményét és egyben az 50 éven felüliekre vonatkozó eltérő rendelkezéseket. E szerint, ha az 50. életévét betöltött munkavállaló – rendelkezett a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel – szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatták, akkor részére – attól a hónaptól kezdődően, amelyben az 50. életévét betöltötte – a gyakorlati idejétől függetlenül – a magasabb összegű garantált bérminimumot kellett fizetni. Tehát az 50 éven felüli munkavállalót abban az esetben is megillette a magasabb összegű garantált bérminimum, ha nem rendelkezett a legalább 2 éves gyakorlattal, de a szükséges végzettsége meg volt.

Tipikus tévhit, hogy az 50 éven felüli munkavállalót megilleti a garantált bérminimum magasabb összege, azonban ez a tévhit a 2006. január 1. – 2008 december 31-ig tartó időszak rossz beidegződése. A 337/2010 (XII. 27.) Korm. rendelet már nem tartalmaz a korra való tekintettel ilyen pozitív szabályozást, persze ez nem jelenti azt, hogy a felek a munkaszerződés megkötésekor ne tehetnék meg a munkavállaló személyi alapbérévé a garantált bérminimumot.

Tévhit 5#
A kormányrendeletben meghatározott garantált bérminimum összegénél kisebb összeg nem alkalmazható

Kevesen tudják, hogy, hogy az Mt. 144. § (6) bekezdése értelmében kollektív szerződésben a garantált bérminimum összegétől a munkavállaló hátrányára is el lehet térni, és azt legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegére lehet csökkenteni.

Az ismertetett munkavállaló hátrányára történő eltérés kizárólag a munkáltatói érdekképviselet (!) által kötött közép vagy mezo szintű kollektív szerződésekben lehetséges. A helyi vagy mikro szintű kollektív szerződésben a garantált bérminimum összegének csökkentése szabálytalan.

Brella Zoltán – Máriás Attila
BDO Magyarország Tanácsadó Kft.

www.munkaugyiblog.hu

5 comments

  1. Jó napot! 56 éves rokkantnyugdíjas vagyok, 4 órában dolgozom egy rokkant embereket foglalkoztató Nonprofit Kft-nél. Két éve kezdtem dolgozni mint varrónő, később egy rövid ideig szalagvezető lettem.Ősszel megbetegedtem és mire mentem dolgozni már új szalagvezetőt neveztek ki.Új szerződést kaptunk és abban mint segédmunkás lettem feltüntetve, persze segédmunka bérért. Én ez ellen tiltakoztam és nem akartam aláírni a szerződést de felsőbb utasításra, miszerint csak tévedés és két héten belül korrigálni fogják aláírtam. Ez azért is történt mert ha nem írom alá akkor másnap már nem kellett volna dolgozni menni.( lehet, hogy januártól így sem kell)Azóta többször is kértem, hogy nézzenek utána és adják vissza nekem mert nem követtem el olyan dolgot (nem kaptam fegyelmit, nem csináltam kárt sem a cégnek) amiért elvehették volna. A Kft ügyvezető igazgatójával is beszéltem személyesen amikor itt járt az üzemben. Ő megígérte, hogy utána néz ennek de azóta sem változott semmi.Valóban a szakmunkásbér nem jár, csak adható? Annyit megjegyzett, hogy nem kellett volna aláírnom a szerződést. Hiába mondtam, hogy felsőbb utasításnak tettem eleget,mégsem változott semmi. Ma hozták az új szerződéseket amit én nem írtam alá, mert kértem a telepvezetőt, hogy hívja fel a központot és kérdezzen rá ismét a szakmunkásbéremre. Gondolom a támogatást utánam ugyanúgy felvették az államtól. Ha jól számolok kb. 120,000 ft-tal kaptam kevesebb pénzt 10 e.Ft/ hó. Minden munkát elvégzek maximálisan, minden területen megállom a helyem és ezért bosszant az, hogy segédmunkásként alkalmaznak. Kérem, hogy írják meg nekem, hogy valóban így van e, hogy nem kötelező adni a szakmunkásbért, csak adható annak ellenére, hogy engem szakmunkásként vettek fel dolgozni? Ha lehet olyat kérni, hogy sürgős választ kérek? Nagyon fontos számomra!!Köszönöm a választ.
    Békés Karácsonyt és Boldog új évet kívánok.
    Tisztelettel, Révész Zoltánné

  2. 2012 évre vonatkozóan : A garantált bérminimum a középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak jár. Egy ruházati kiskereskedelmi tevékenységet folytató Kft eladóinak kötelező e megadnia a garantált bérminimumot. a 21/2010.V.14.NFGM rendelet előírásában nem szerepel a ruházati eladói tevékenység végzéséhez szükséges képesítés. Ezek szerint ha a munkáltató nem írja elő , hogy neki szakképzett eladóra szüksége van akkor ezt a munkakört bármílyen végzettséggel be lehet tölteni és nem kell megadni a garantált bérminimumot ?

  3. Jó Napot!

    Baján dolgozom a Szent Rokus Korházban szakácsként vetek fel abba a munkakörben dolgozom és még is minimálbért kapok 93000FT-ot,amikor fent voltam megkérdezni hogy miért ilyen kevés mindig azt a választ kaptam hogy fiatal vagyok most a kor hogy függ össze a fizetésel?Menyi fizetés járna akkor nekem?

    Üdvözletel:Guti Péter!

    • Kedves Péter,

      Bár az ügy összes részletét nem ismerem, azt gondolom, hogy a szakács munkakör szakképzettséghez kötött munkakör, és ha Ön is rendelkezik a képesítéssel akkor Önt a 108.000 Ft/hó alapbér illeti meg.

      Üdv, Máriás Attila

  4. Jó Napot!

    Csak azt nem tudom hogy ezt mivel kéne bizonyitanom nekik hogy 108000Ft járna nekem mert edig nem sikerült!Rendes 4 éves szakmunkásképzöben jártam nem gyorstalpalon végeztem el az iskolát?

    Üdvözletel: Guti Péter!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.