Mikor jár pótszabadság a munkavállalónak?

munkajog

A munkavállalónak a Munka Törvénykönyve szerint legalább 20 nap alapszabadság jár. Az alapszabadságon túl a törvény meghatározott esetekben pótszabadságban részesíti a dolgozót. Milyen feltételekkel jár a munkavállalónak pótszabadság? Meddig köteles kiadni a munkáltató a pótszabadságot?            

A pótszabadságra való jogosultság

A pótszabadság tekintetében is elmondható, hogy hasonlóan az alapszabadsághoz, a részmunkaidőben alkalmazott munkavállalónak is jár, amennyiben a pótszabadság törvényi feltételei fennállnak. Tehát a részmunkaidős dolgozó pótszabadságát sem lehet a teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni. Szintén érdemes tudni, hogy több munkaviszonnyal rendelkező dolgozó a pótszabadságra is mindegyik munkaviszonya tekintetében jogosult.

A pótszabadság kiadására az általános szabályok vonatkoznak, azaz az esedékesség évében ki kell adni a pótszabadságot is. A Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló az adott naptári évre megállapodjanak arról, hogy az életkor szerint járó pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki a munkáltató.

Az életkor szerint járó pótszabadság

A pótszabadság leggyakoribb formája a dolgozó életkora alapján jár. A munkavállalót 25. életévétől egy, 28. életévétől kettő, 31. életévétől három, 33. életévétől négy, 35. életévétől öt, 37. életévétől hat, 39. életévétől hét, 41. életévétől nyolc, 43. életévétől kilenc, 45. életévétől tíz nap pótszabadság illeti meg.

A pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az arra jogosító életkort betölti.

Gyermekek után járó pótszabadság

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után pótszabadság jár. Ennek mértéke egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként további két munkanappal nő.

A gyermek utáni pótszabadság először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben jár, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A pótszabadságra mindét szülő jogosult. Szülőnek számít a vér szerinti szülő, az örökbefogató szülő, az együtt élő házastárs, továbbá a nevelőszülő és helyettes szülő, a gyám, valamint, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az eljárás már folyamatban van.

A gyakorlatban sok bizonytalanságot okoz, hogy elvált szülők esetén jár-e a pótszabadság a különélő szülőnek. A Munka Törvénykönyve szerint gyermeknek a családok támogatására vonatkozó törvény szerinti, saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek számít, tehát aki a szülővel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Ennek alapján az elvált, különélő szülő, aki például kéthetente hétvégéken, ill. ünnepek alatt tart kapcsolatot a gyermekkel nem jogosult pótszabadságra. Érdekesebb kérdést vet fel azoknak az elvált szülőknek az esete, akik olyan módon gyakorolják a közös szülői felügyeletet, hogy a gyermek azonos időt tartózkodik hol az egyik, hol a másik szülőnél. A jogszabály e kérdésre nem ad egyértelmű választ, de megalapozott érveket lehetne felsorakoztatni, hogy ilyen esetben mindkét szülőnek járjon a pótszabadság.

Az apának gyermeke születése esetén pótszabadság jár, amelyet a munkavállaló igénye alapján legkésőbb a születést követő második hónap végéig kell kiadni. Az apát megillető pótszabadság 5 munkanap, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap. E szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

A pótszabadság egyéb esetei

Évenként 5 munkanap pótszabadság jár a fiatal munkavállalónak, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.

A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

Évenként 5 munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak, ha legalább 50%-os egészségkárosodását megállapították. Ugyanennyi pótszabadság jár annak, aki fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.