Sikeres coachként vállalati környezetben

goodmorning

Trendi kérdésfelvetés mostanság coach körökben, hogyan szerezzünk minél több tapasztalatot a vállalati világban? Medgyesi Kriszta, aki HR-esként, a vállalati coaching témagazdájaként számtalan coach kiválasztási folyamatban vett részt, ennek fortélyait igyekszik átadni a programjain. Ahogy a nyári szünet előtti utolsó Morning Coachingon is erre törekedett.  

Kriszta egy korábbi vállalati coachingra felkészítő tréningjén már meggyőzött arról, hogy bárhol érdemes kopogtatni. Nem az számít, mekkora a múltunk ezen a területen, sokkal fontosabb, hogy bízzunk a tudásunkban, és merjük önmagunkat adni. Most azonban rövidebb idő állt a rendelkezésre, hogy elárulja, mit tehetünk, ha vállalati coachingban is kipróbálnánk önmagunkat.

„A Morning Coaching másfél órájában a tréning anyagának esszenciáját adtam át. A legfontosabb, hogy legyünk tudatosak abban, merre tartunk, és milyen képet szeretnénk sugározni magunkról. Például ha felkészülünk a vállalatból, ahova bekopogunk, és átgondoljuk, milyen helyzetekkel találkozhatunk, más eredménnyel állhatunk fel a bemutatkozó beszélgetés végén, mintha csak „beesünk”. Ez az alkalom is az elvárások tisztázásával indult.

„Az a célom, hogy a résztvevők akciótervvel távozzanak, vagyis saját magukra is át tudják dolgozni a témát. Ezért leginkább arra a feladatra helyeztem a hangsúlyt, ami segíti a HR osztállyal való kapcsolatfelvételt. A résztvevőknek át kellett gondolniuk, mi az ő coaching megközelítésük? Mire a legbüszkébbek? Ezt aztán párokban megbeszélték, a társuk alakította a „botcsinálta hr-est”. Három percük volt minderre, és azt jelezték vissza, hogy az időkorlát miatt meglepően nehéz volt. Ez azért gondolkodtatta el őket, mert ha „élesben”, a vállalatnál kérdezik meg őket, egyáltalán nincs idejük átgondolni ezt a kérdést… Nagyon konstruktív légkör alakult ki, sok nevetéssel, együttgondolkodással.”

Jóféle szakmai beszélgetés

Az évad utolsó előadójának tréningjei a felkészülésben segítenek. A résztvevők közül sokan úgy tudtak leülni a döntéshozókkal, hogy minden kérdésre megvolt a magabiztos válaszuk. Kriszta hangsúlyozza az etikusság fontosságát is. „Ha megkezdi a munkát a szervezetben, fontos, hogy etikusan tudjon működni, értse és átlássa a folyamatot a coach. Kilencven perc arra elég, hogy értsék, mire van szükség, a tréning pedig arra jó, hogy elkezdjék beépíteni a szempontokat a mindennapi működésükbe.”

Utána elmeséli, sokak számára önmaguk értékesítése a mumus, de a HR-es akváriumhelyzet után ráláttak arra, hogy ezt másként kell felfogni, például egy jó kis szakmai beszélgetésként. Ezután kinyitják ez a képet, másfajta jelenléttel fognak beülni, sokan ezt viszik el, nem a konkrét eszközöket, vagy a bátorságuk, biztonságuk erősödik.

Sok tévhitet is sikerült eloszlatnia. „Az egyik ilyen, hogy minden vállalatnál ugyanaz a kiválasztási folyamat. Nem gondolják át, hogy például egy KKV-ban máshonnan indul a beszélgetés, mint mondjuk multi környezetben. A differenciálás sokszor nincs meg a fejekben, pedig ezen múlhat a siker. Egy kisvállalatnál, ahol a coaching nem a szervezeti kultúra része, előbb a módszert kell bevezetni, hogy miért jó, és milyen megtérülési számok vannak” – mondja a szakember.

Közönség a kompetenciákhoz

A másik tévhit, ami él a fejekben, hogy már mindenhol le vannak osztva a coachok. Az előadónak erről más a véleménye: „Szerintem ez egy őrült nagy piac, csak meg kell találni a felvevő közönséget a saját kompetenciáinkhoz. Miközben egyre nagyobb érték a  munkaerő megtartása, és egyre több KKV foglalkoztat coachokat, nyílik az olló, ahol befér a coaching.”

Kriszta nem titkolja, szeretne reményt adni a felkészült coachoknak, majd személyes indíttatásáról is mesél: „Tavaly beszélgettem egy HR igazgatóval, aki kijelentette, hogy volt náluk a szervezetben egy coach, és több nem lesz. Ez nagyon fájdalmas volt. Én tudom, mit tud adni egy szervezetnek a coaching, a coachoknak nagy a felelősségük abban, hogy formálják erről ezt a képet. Missziómnak tekintem, hogy a szakmáról pozitív kép alakuljon ki. Lehet megítélni  a coachokat, és lehet nekik tudást adni – ez utóbbi nekem nagyon nagy öröm. El lehet kezdeni szakkönyveket olvasni, vezetőkkel beszélgetni a szakmai rendezvényeken, felmérni, milyen fejlesztésre van szükség. A vezetők is emberek, elindulunk egy témától, ami sokszor csak ugródeszka ahhoz, ami egy nagyobb átalakulás kezdete. A coachnak el kell hinnie, hogy ebben a life coaching tapasztalatai is segíthetik, nem baj, ha nincsen még vállalati múltja e téren. A legfontosabb, hogy megértse, miben van benne a vezető.”

Emberek, akik mellesleg coachok

Végezetül arra voltam kíváncsi, hogyan mutat az önéletrajzban a vállalati tapasztalat? „Mindenképp azt mutatja, hogy az illető tud a különféle vállalati kultúrákhoz alkalmazkodni, de ez nem minden. A személyes beszélgetés legalább ilyen fontos, vagyis az is, mennyire gondozza a tudását, milyen az önismerete, milyen etikai szempontokat vesz figyelembe, mi a hitvallása. Ezeket együtt veszik figyelembe a döntéshozók – hangsúlyozza Medgyesi Kriszta. – A coach a személyiségével dolgozik, és ez ugyanolyan döntési szempont, mint az előzetes tapasztalat. HR szakemberként azt mondhatom, elsősorban mindig embereket keresünk, akik mellesleg coachok, nem pedig coachokat, akik mellesleg emberek. Az ügyfél egy másik emberhez akar kapcsolódni, az ülésen két ember találkozik. Ezért fontos, hogy a vállalati referenciák listáján túl ki ül az asztalnál – hangsúlyozza.

Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam az előadás végén, a tartalomra is és arra is, hogy tudtunk erről a sokszor nehéz témáról emberként, elfogadással és támogatóan beszélgetni.

Bakos Zsuzsi

http://eletmodtervezes.hu/aktualitasok/publikalj/

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.