Öndicséret büdös, szokták volt mondani, és a magam részéről maximálisan egyetértek ezzel.
A probléma csak az, hogy a facebook, instagram és egyéb virtuális valóságok világában ez a mondás már nemcsak hogy nem értelmezhető, de –ha e szerint teszünk-, egyenesen káros.
Egy ügyfelem nagyon fontos eseményre és bejelentésre készül, így a felsővezetők igénybe vették segítségemet, hogy felkészítsem őket a a megnyerő, hiteles és egyben hatásos szereplésre.
Egyiküket arra kértem, hogy mondja el saját személyes történetét, ami a céghez köti, amiért szenvedélyesen dolgozik. Miközben tűz csillogott a szemében, visszafogottan beszélt, próbált nagyon szofisztikáltan fogalmazni és szinte szemlesütve mesélt a sikerekről, amelyekről kiderült, hogy oroszlánrésze volt bennük. Amikor ezzel szembesítettem, teljesen egyetértett velem, de hozzátette, nehezére esik magáról beszélnie, pláne, ha a saját tevékenységéről, pozitívumairól van szó.
Számomra ez a hozzáállás nagyon szimpatikus, mert nem bírom az önfényező, saját magukat dicsőítő, felmagasztaló, felfuvalkodott és nagyképű embereket, de jelen esetben kénytelen voltam azt mondani, hogy ez a hozzáállás már nem professzionális, pláne nem célratörő.
Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy mondjunk minél nagyobbat és jól láthatóan veregessük a saját vállunkat, de azt mindenképpen, hogy amikor helyzet van, ne szégyelljük, amit elértünk, merjük elmondani és megmutatni másoknak. A megfelelő kommunikáció ebben segít. Hiszen mi történik? Szeretnénk valamit eladni. Az kevés, ha mi tudjuk, hogy jó a termék, erről a vevőt is meg kell győzni. És a mai zajos, csillogó-villogó világban egyáltalán nem mindegy a „csomagolás”, mert annak függvénye, hogy a potenciális jelölt megnézi-e, hogy mit rejt.
Pláne, és itt utalnék vissza a virtuális jelenlét előretörésére, elég, ha megnyitjuk facebook fiókunkat, máris ömlenek ránk a fotók, sztorik, hogy ki mekkora dolgot hajtott végre, mennyire jól néz ki, milyen nagyszerű élete van és ő maga is milyen nagyszerű ember. Ilyen környezetben –ha tetszik, ha nem-, a tények nem beszélnek magukért. Egy vezetőnek tehát, -ha akarja, ha nem-, valamilyen szinte be kell állnia a sorba, mert a szemérmesség sérti a cégérdeket.  Nem kell persze túlzásba esni és végképp nem kell megerőszakolni saját magunkat, de a saját személyiségünk adta keretek között meg lehet találni az arany középutat.
Ehhez némi bátorságra van szükség, hiszen soha nem kellemes kilépni a komfortzónából, de nem csak, hogy megéri, egyszerűen elkerülhetetlen.
Én nagyon hiszek abban, hogy a kommunikációs képességek fejleszthetők úgyis, hogy közben autentikusak maradunk a saját személyiségünkkel, mert ez a cél. Nem egyszerű feladat, de nem is megoldhatatlan. Az említett úrnak például a nap végére egész jól sikerült.

Krizsó Szilvia
Pultizer-Emlékdíjas újságíró, szellemi fitness edző

 

leadpartners_hu
8 eredményes és újszerű vezetőfejlesztési módszer első kézből, a téma szakértőitől

Nyolc fős szakértői csapatunk révén újszerű, de vállalati szinten már bizonyított vezetőfejlesztési programokkal ismerkedsz meg.

Vezetői, vállalkozói, coach illetve tanácsadói tapasztalatainkra építve fejlesztettük vezetőképzési módszereinket, melyekbe március 9-én te is betekintést nyerhetsz.

Vállalati vezetőként, HR szakemberként a 45 perces workshopokon kipróbálhatod ezeket a módszereket, új ismeretekre tehetsz szert, kapcsolatot építhetsz és azonnal hasznosítható, gyakorlati tudást vihetsz magaddal.

További információ és jelentkezés: leadpartners.hu és facebook oldalunkon