Amikor a HR-es tudása, tájékozottsága menti meg a dolgozót és a céget

jobangel

Sokszor olvasom a kommenteket arról, milyen fölöslegesnek tartják a HR-es funkciókat, nos akkor itt egy kis kulisszatitok, milyen ügyekkel is foglalkoznak néha, és mennyire kell észnél lenni a munkájuk során.

A blog témájánál fogva sokféle HR-es szakmai csoportba járok, az egyik ilyen csoportban került elő egy felvetés egy igen fontos, munkavállaló zsebét és jogait, munkáltató jogi biztonságát érintő kérdésről.

Néha megtörténik, hogy ilyen leveleket küldenek bankok munkáltatóknak:

bank_copy.jpg

Egy kevésbé tájékozott ügyintéző akár azonnal utal, hiszen a levél ellentmondást nem tűrő hangon van megfogalmazva, és még törvényi hivatkozást is tartalmaz, meg mégiscsak jobb a bankokkal nem harcolni, gondolhatja. Némi jogérzékkel érezhető, hogy ez nem kerek, de a pontos jogi lehetőségek ismerete lesz az, ami megvédi a céget és annak HR-esét, ügyvezetőjét, amikor az ilyen levelet az iratmegsemmisítőbe továbbítja, válasz nélkül. Ha ugyanis a levélben elvártak szerint jár el a cég, a munkavállaló perelhet. Itt mellékvágány, de pl. azért fontos az ügyintézői, operatív munkakörökben az alapvető jogi ismeret, hogy legalább érezze mindenki, hogy egy ilyen nincs rendben. Az elvárások egy része nem humbug, tényleg tudni kell dolgokat. Mert amennyiben erre a levélre a banknak bármilyen választ tesz, már vétséget követ el, amiről a Btk. Rendelkezik!

Tehát, tegyük fel, hogy mint adminisztrátor/HR-es/munkáltató/ügyvezető megkaptad-e levélkét. Mit kell tudnod? Íme az ismeretterjesztő írás Hoffmann Gábortól, a munkaviszony.hu szakértő tanácsadójától:

——-

Munkabér védelme

Az Mt. 161. § szerint levonásnak csak jogszabály, vagy végrehajtói határozat alapján van helye. Ez a papír nem végrehajtói határozat, és nem jelöli meg a levonás jogszabályban rögzített jogalapját, tehát a fenti eseteket kizárhatjuk.

Lehetőségként felmerül, hogy a munkavállaló hozzájáruló nyilatkozata alapján kellene teljesíteni.

Az Mt. 9. § (3) bekezdése szerint “A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.” E körben a munkabér személyhez fűződő jognak tekintendő.

Nincs olyan rendelkezés, hogy ezt a nyilatkozatot csak a munkáltatónál tehetné meg, tehát elfogadható, ha a banknál nyilatkozik. Adott esetben azonban a bank ezt a nyilatkozatot nem csatolta.

További probléma az “általános jelleggel, előre” kitétel. Tehát a munkavállaló nyilatkozhat, hogy az ADOTT hitelügylet ADOTT tartozását a munkáltató levonhatja, de a hitelügylet megkötésekor érvényesen nem adhat olyan általános felhatalmazást, miszerint a bank bármilyen hátralékát automatikusan a munkáltatón keresztül érvényesítheti.

Az adatvédelem

A legsúlyosabb probléma pedig adatvédelmi. A jelenleg hatályos adatvédelmi törvény 3. § 2. pontja szerint “személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat”, tehát a munkaviszony léte vagy nem léte is ilyen adatnak minősül.

A 4. § (1) bekezdése szerint “Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető”, ilyenről azonban ebben az esetben nem beszélhetünk. Az adatvédelmi bírság összege 100 ezertől 20 millió Forintig terjed. [Info tv. 61. § (3)]

Ha reagálsz, büntetőjogi tételt követsz el!

Amennyiben tehát akár csak annyit reagálsz a megkeresésre, hogy azzal akár a munkajogi kapcsolat létére vagy nem létére következtetni lehet (pl. “kérjük csatolni a munkavállaló hozzájárulását”, stb…), megvalósítod a személyes adattal visszaélést is, amely kimeríti a Btk. 219. § (1) bekezdésében foglaltakat:

“Btk. 219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy
b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Bár ebben az esetben haszonszerzési célról nem beszélhetünk, de adott esetben a “jelentős érdeksérelem” még összejöhet.

Bónusz felvetések

#1: érdemes lenne banktitok szempontjából megvizsgálni a levelet, hogy a bank nem követett-e el banktitoksértést azzal, hogy a munkáltató tudomására hozta a hitelszerződés tényét és hátralékát, de ez más szakemberek feladata.

#2: Ilyen papírt lehet hamisítani is. Nem ellenőrizheted a valódiságát, mert azzal már jó eséllyel elkövetted a Btk. 219. § (1) b) vétségét (lsd. fentebb). Ha pedig egy hamis levél alapján teljesítesz kifizetést…

A helyes eljárás

Az ilyen tartalmú levelet vagy azonnal daráld le, vagy add át a munkavállalónak, aki banktitka megsértése miatt az MNB-hez, az adatvédelmi biztoshoz és/vagy bírósághoz fordulhat.

———————-

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg, ezzel te is segíthesz másoknak!

Ha személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem!

———————-

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.