nem.jpgAz álláskeresés során látott munkáltatói törvénysértések a diszkrimináló álláshirdetésekkel kezdődnek, és ha esetleg mégis odajutsz, hogy konkrét, szerződéses állásajánlatot kapsz, még mindig érhetnek meglepetések. Ezek azok az alkuk, amiket úgy tálalnak, hogy megoldjuk okosba’, de valójában ezekkel csak a munkavállaló, azaz Te járhatsz rosszul.

Ha egy kis ellenállást mutatsz, akkor próbálnak meggyőzni, rábeszélni, mivel ezek szinte tipikus dumák, idézni fogok néhányat. Mivel már úgy érzed, az állás kapujában vagy, és ha beleegyezel, lesz állásod, amire hónapok óta vársz, ott, a pillanat hevében könnyen igent mondhatsz, amit később egészen biztosan meg fogsz bánni. Ezért érdemes előre felkészülni, és kész nemleges válasszal készülni. Nem kell megmagyaráznod, miért nem! Nem tetszik az ajánlat, és kész. Jogod van nemet mondani.

“Fizetés: 0 Ft + jutalék/borravaló/jatt”

Nyilvánvalóan törvénytelen, hiszen a Munka Törvénykönyve rendelkezik arról, hogy a munkáltató köteles munkabért fizetni.

Főleg vendéglátóiparban és benzinkutakon szokás ez az „ajánlat”, illetve jellemző még biztosítások megkötésére irányuló munkavégzésben, ahol azt a cselt alkalmazzák, hogy „megelőlegezik” a minimálbérnyi fizetést, és majd a hozott üzletek jutalékából levonják. Ilyet más kereskedő területeken is láttam, természetesen ott is törvénytelen. Az ilyen munkáltatók előszeretettel keverik a vállalkozói jogviszonyban foglalkoztatott embereket* a munkavállalóval, hivatkoznak mindenféle kockázatokra, de ilyen magyarázatnak helye nincs, a törvény világosan fogalmaz.

Az ilyen munkáltatók kedvenc rábeszélőszövege: “nálunk még senki sem járt rosszul!“. —- De. Mindenki, aki ezt elfogadta.

*erről majd lesz egy külön poszt, ez akkora csapda, hogy érdemes külön kitárgyalni!

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Mt. 42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.

(2) A munkaszerződés alapján

a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni,

b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.

“Minimálbérre bejelentünk, a többit meglátjuk”

Nyilvánvalóan ez is törvénytelen, de itt bizony kifejezetten rosszul járhatsz anyagilag. Ha a „kedves” munkáltatónak nincs kedve fizetni, akkor hiába futsz a pénzed után. A szerződéses minimálbért ki fogja fizetni, a többiről meg elegánsan elfeledkezik, és nem tehetsz semmit. Ha esetleg mégsem felejti el, akkor a szabadságok és táppénzek idejére fogsz csak „bejelentettet” kapni. Tekintve, hogy a szabadságod kb. 20 nap vagy annál több, azaz 1 teljes hónapnyi munkanap legalább, 1 havi „borítékost” már biztosan elveszítesz. Táppénznél még rosszabbul jársz: A bejelentett fizetésed 60%-át kapod, „borítékos” nincs arra az időre. További hátránya is van: Ha hitelt akarsz felvenni, nem tudsz érdemi jövedelmet igazolni.

Munkáltatói rábeszélő szöveg: Úgysem lesz nyugdíjad, nem mindegy? — Hát nem. Sőt, jelen időben sem mindegy, mennyit keresel.

“Nem jelentünk be, csak próbaidő után”

Első kérdésem az ilyen ajánlatot hallván, hogy ha nincs bejelentés, nincs szerződés, akkor hogyan rögzítjük a próbaidő idejét? Nyilván sehogy… Ez egy soha véget nem érő próbaidő lesz, a többi hátrányt lsd. az előző pontban. A feketemunka további hátránya, hogy TB befizetésről neked kell gondoskodnod, ha orvosi ellátást akarsz (Egészségügyi szolgáltatási járulék, 2016-an havi 7050 Ft, további részletek róla itt) . Hosszútávú hatások között a nyugdíjbefizetések elmaradásának következményeit említeném, de ez már nagyon messze visz. Ne dolgozz feketén, ez a legfontosabb.

Munkáltatói rábeszélő szöveg: meg kell értened, nem kockáztathatunk, sokba kerül bejelenteni egy új munkavállalót. —- Nem kell megértened. Azért vállalkozó, mert kockázatot vállal. Ha jól csinálta a toborzást-kiválasztást, akkor kisebbet.

Biankó felmondás

Döbbenettől majdnem szóhoz sem jutottam, mikor egy jelöltem azzal hívott fel, hogy végre van állása, itt a munkaszerződés előtte, alá is írhatná, de van egy „kis gond”. Hogy ennél a cégnél az a szokás, hogy a felmondást előre aláíratják, dátum nélkül, és elteszik, „hogy később ne legyen vita”. Ő most nem tudja, mit tegyen, de bizonygatják neki, hogy itt mindenki így dolgozik, „és még senki nem járt rosszul”. Azt kérdezte, én mit gondolok erről? Azt gondoltam, hogy meneküljön, folytassa az álláskeresést, ilyet nem írunk alá! A hátrányait nem is sorolom, azt hiszem, egyértelmű…

Munkáltatói rábeszélő szöveg: Nálunk mindenki így dolgozik, itt ez a szokás! — Attól még törvénytelen, és azért, mert más elfogadta, neked még nem kell.

Szabadság hátrányosan, törvénytől eltérően

Amikor úgy tűnik, minden rendben a szerződéssel, – jellemzően csakis kérdésre – elmondják, hogy náluk a szabadságolás úgy van, hogy … és itt mondanak egy törvénytől eltérő, és munkavállalónak a törvényinél rosszabb verziót. Ilyenkor is érdemes nemet mondani.

Munkáltatói rábeszélő szöveg: lsd. az előzőnél.

Próbanap, próbamunka

A Munka Törvénykönyve próbaidőről megemlékezik, próbanapról, próbamunkáról nem. Ha valaki ki akar próbálni, akkor arra van 3 hónapja, legyen elég. Rosszindulat nélkül is feltételezhető, hogy a próbamunka arról szól, hogy ingyen megoldjon valaki egy nehezebb feladatot, több álláskereső „futtatása” esetén több megoldás közül választhatnak. A próbanap meg arról szól leginkáb, hogy az átmeneti munkaerőhiányt pótolja – milyen érdekes, hogy pont karácsony előtt szaporodik el a butikok ilyen jellegű állásajánlata…. Ne dolgozz ingyen soha senkinek, egy napot sem, egy órát sem!

Munkáltatói rábeszélő szöveg: ezt a kis munkát/ezt az egy napot neked is érdemes rászánni, és ha látjuk, hogy jól dolgozol, alá is írhatjuk a szerződést. — Egy ígéretért cserébe légyszi dolgozz egy napot/több órát ingyen. na jó, pénzt is ígérnek erre az egy munkára. Ígérni nem nehéz. Kinek is éri ez meg?

Tanfolyami, oktatási költségek kifizettetése, „regisztrációs költség”

Vagy adminisztrációs költség, vagy más hasonló kamu néven futó költség, amit a munkáját megkezdő munkavállalótól szednének be. Szintén biztosítói alkusz munkaköröknél szokás, hogy a 3 napos termékismertetőt tanfolyamnak adják el, és a munkavállalóval kifizettetik. Nos, jobb helyeken azért fizetnek, hogy tanulj a cég termékeiről, nem neked kell fizetned azért, hogy a munkádhoz szükséges információkat begyűjtsd. És egyébként is, soha ne fizess azért, hogy dolgozhass.

Munkáltatói rábeszélő szöveg: Ez csak egy kis befektetés a jövőbe, de meg fog térülni gyorsan… — Miért is kéne fizetned azért, hogy betanítsanak, adminisztráljanak, azaz végezzék azt a munkát, amit egy új kolléga integrálása jelent?

Halasztott fizetés

Jutalékos munkáknál kedvelt trükk, hogy van „havi fix” és pl. negyedéves jutalék az eladások után. A felmondások pedig valahogy mindig úgy történnek, hogy a negyedéves jutalékát már ne tudja felvenni a munkavállaló. Indulhat a pereskedés, futhat a pénze után. Ha csak lehet, érdemes havi jutalékfizetésben megegyezni (multicégek se sumákolni nem szoktak, se könnyen adminisztrálni, ott elfogadható a negyedév is).

Munkáltatói rábeszélő szöveg: Így egyszerűbb mindenkinek, és negyedév végén egy nagyobb összeg érkezik mindig, az pedig jól esik. —- Ha aktuálisan, közvetlenül az elvégzett munka után fizetnek, az esik igazán jól, nem a többhónapos várakozás a pénzedre, amiért megdolgoztál.

Büntető levonások

A Munka Törvénykönyve pontosan szabályozza, hogy a munkavállaló milyen anyagi felelősséggel tartozik a munkájáért. Vannak helyek, ahol a főnök, mint helyi kiskirály, külön törvényeket hoz. Pl. hogy aki elkésik, attól munkabérlevonás, és hasonló „viccek”.

Munkáltatói rábeszélő szöveg: Na, az itt nincs. Ez ritkán derül ki a munkábalépés előtt, de még mindig ott a lehetőséged, hogy ha ezt meghallod, próbaidő lévén, másnap már csak a papírjaidért menj be.