Facebook-közlések, amik miatt nem te kapod az állást

facebook-search1.jpgAz álláskeresők közül sokakat akár közösségi oldalon való megnyilvánulások miatt is kiszórhatnak a szóbajöhető jelöltek közül. Hogy jó-e, ha utánajárnak a leendő munkáltatók a Facebookon a jelölteknek vagy sem (én spec. nem tartom fair-nek a jelölttel szemben ezt), azt egy másik poszt témája fejtegetni, most a szokásos „részegbulisképetne” tanácson túlmutatóan szedtem össze pár olyan megnyilvánulást, ami akadályozza az álláskeresést.

[Read the rest of this entry…]


Sokadszor: idétlen állásinterjú-kérdések

Ez a cikk jött szembe velem ma. Ízlelgettem, olvasgattam, mert vannak benne érdekességek, sok-sok hasznos tanulság. És néhány pontatlan megfogalmazás, pl. i dézet a cikkből: „Nem a tudást keressük elsősorban, hanem az attitűdöt” – nyilván nem arra gondolt, hogy szorgalmas hülyéket keresnek, mert az még egy ekkora cégnek is a halálát okozhatja…). A hülye állásinterjú-kérdések megválaszolásáról már sokszor írtam tanácsokat itt a blogon álláskeresőknek, de mindez nem sokat ér, ha az interjúztatók, ilyen magas szintű HR-vezetők sem értik, miért is nem tud mit kezdeni az álláskereső egyik-másik kérdésükkel. Nem, nem azért, mert felkészületlen és lusta. Egészen más okai vannak!

Ami fontos lenne – és most inkább a munkáltatókhoz szólnék ezzel a poszttal – hogy megértsük az álláskereső helyzetét a munkáltatói székből. A cikk felhozza, hogy a pályakezdő álomvilágban él, azt hiszi, hogy 2 éven belül vezető lesz. Persze, hiszen ezzel kábították az egyetemen, főiskolán olyan oktatók, akik sosem látták a versenyszférát a munkaerőpiacról (már bennünket, X generációsokat is ezzel hülyítettek, nem újdonság ez) És azt nem is tudja egy pályakezdő, hogy nemcsak vezetőként, de specialistaként is kereshet olyan jól, hogy elégedett legyen vele, érdemes lehet erre is gyúrni. Akiben pedig nincs vezetői ambíció, meg is van lőve rögtön, mert a specialista-opciót nem említi senki, és azt hiszi, mindenkitől vezetői ambíciót várnak, hiszen tele a net azzal, hogy az ambíciózus, dolgozni akaró jelölteket szeretik. Nyilván ezt fogja mondani az állásinterjún, mert meg akar felelni az elvárásoknak. Kedves Munkáltatók, az álláskereső pályakezdőknek meg lehet mutatni állásbörzén, nyílt napon stb. miért is jó specialistának lenni, és akkor nem jön majd azzal mindenki, hogy vezető akar lenni.

Szintén furcsa gondolat, hogy „A másik [hiba] a felkészültség hiánya, anélkül jön el egy interjúra, hogy átgondolná, miért is lenne ő jó nekünk” — Mert nem tudja, miért lenne jó nektek. Azt ti tudjátok, Kedves Munkáltatók. Ő jön, hozza a végzettségeit, nyelvtudását, ha van, akkor tapasztalatát, hajlandóságát, hogy nálad dolgozzon. De azt nem tudja megmondani kívülről, hogy te, mint munkáltató mindezt, hogy tudod kiaknázni. Nem ismeri a céget, a pozícióról egy sablonos álláshirdetésből tájékozódott, amit talán az állásinterjú elején kiegészítettél még pár dologgal. Egy ilyen kérdésre leblokkol, zavarba jön, mert fogalma sincs, mit vártok most tőle. Adjon HR-es tippeket, mit kezdhetnétek a 3 különböző idegennyelv-ismeretével? Ő csak annyit tud, hogy ott van előtted a portékájával, ami a tudása, munkakedve, az önéletrajza alapján megfelel, készen áll arra, hogy jobban megismerjétek… Főleg pályakezdőnek gáz ezt a kérdést feltenni, mert jó eséllyel nem sok céget látott belülről, ha gyakornokként mégis, akkor sem „igazi” pozícióban dolgozott, csak besegített másoknak.

A szerénység hiánya, mert egy nagyvállalatnál rengeteget kell tanulni, és ha valaki előadja, hogy ő mindent tud, az könnyen hiteltelenné válik.” — Ha meg azt mondja, hogy nem tud mindent, kiszórjátok a jelöltek közül… Egyszerűbb lenne szakmailag letesztelni, mit tud, és arról beszélni utána, mit kellene még tanulnia. El fogja fogadni, hogy van még mit tanulnia, hiszen tele van bizonytalansággal. De pályakezdőként tényleg úgy gondolja, hogy tárgyi tudás szintjén mindent tud, hiszen minden vizsgát teljesített, diplomamunkát megvédte, amit eddig elvártak tőle a suliban, azt tudja. Neki ez a „minden”. Ez nem a szerénység hiánya, hanem az élettapasztalat, munkatapasztalat hiánya – ezt meg ne rójuk fel huszonkét éveseknek. Ő még azt hiszi, minden flottul megy minden cégnél, hiszen megtanulta, hogy van folyamat, meg minőségbiztosítás, gőze sincs arról, hogy milyen problémákkal fog majd szembesülni. Tehát, megint fordítva ültök a lovon: ne azt kérdezzétek, mit tud úgy általában, mert akkor csak azt tudja mondani, hogy mindent, amit kell. Hanem azt kérdezzétek, hogy konkrétan ezt vagy azt tudod-e, vagy ha nem, az sem baj, de meg kell tanulnod. És akkor vissza is jutottunk oda, hogy meg kell tudni fogalmazni, mit kell tudnia a jelöltnek. Nézzétek csak meg az álláshirdetéseiteket! (ha már Telekom HR-vezető, pont egy telekomos pályakezdős-gyakornokos hirdetést hoztam, a képre kattintva olvasható méretben is megtekinthető):

telekom_copy.jpg

Ebben is olyan semmitmondó általánosított „feladatok” vannak, mint szervezési feladatok ellátása [Mit kell szervezni? Rendezvényt vagy a vezető utazásait? Ha pedig az a válaszod, hogy „mindent”, akkor a jelölttől is fogadd el, hogy ő meg „mindent” tud], meg ilyenolyan felsővezetői titkár munkájának segítése… Milyen felsővezető? Kicsit mást kell tudni egy IT igazgató mellett, mint egy számviteli igazgató vagy egy beszerzési igazgató mellett. Miközben fogalma sincs arról az álláskeresőnek – szerintem még annak sem, aki az álláshirdetést írta – hogy milyen tárgyi tudás kell ahhoz, hogy pl. egy számviteli vezetőnek megfelelő jelentéseket generáljon az asszisztensének az asszisztense, mert ugye ez az a pozíció. (Ami gyakornoknak tökjó lehetőség, csak épp erre mégis hogyan készüljön fel az álláshirdetés alapján?) És mégis mit jelent nálatok az „operatív irodavezetői tevékenység”? Főleg asszisztens asszisztensének pozíciójából…

Az éremnek mindig két oldala van. Ha elvársz valamit munkáltatóként, az lenne a minimum, hogy leírd, mit vársz el. Most ebből az interjúból egy vezetőtől megtudtuk. De nem ad interjút a sajtónak minden cég HR-vezetője, így marad a vakonrepülés a pályakezdőnek. Esetleg eljut hozzám, és a 20 éves munkatapasztalatommal talán ki tudom találni, mit is akar hallani az, aki az ilyen álláshirdetést írja. Ez alapján talán tudok segíteni egy olyan álláspályázati anyag megírásában, amivel eljut állásinterjúra. Aztán állásinterjún megkapja a kérdést, hogy miért is lenne ő jó nektek. És megy a kukába az ő lelkesedése és munkája, de még az én segítő munkám is.


Állásból váltanál állásba? És tudod, hány nap a felmondási időd?

resignation.pngAz általános tapasztalat az, hogy állásból másik állást találni könnyebb, még a nyilvánvaló nehézségek ellenére is, mint pl. nehézkes állásinterjúra járás, folyamatos aggódás és szervezés, nehogy kitudódjon a jelenlegi helyeden. És akkor állásinterjún elhangzik a kérdés, hogy „mikor tudna kezdeni?” Ez egyfelől jó jel, másfelől felvethet újabb stresszes helyzetet, amit meg kell oldani. Mert már egyáltalán nem egyértelmű a 30 nap, és sokan csak akkor döbbennek rá erre, amikor felmondáskor felhívják erre a figyelmüket. Mert az „új” Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) megenged akár max. hathavi felmondási időt is. Amit a munkavállaló a szerződéskötéskor vagy tudatosan elfogadott, vagy csak simán figyelmetlen volt, és így írta alá a munkaszerződést. Nincs veszve semmi ilyenkor sem, “csak” tárgyalni kell.

[Read the rest of this entry…]


Ezért ne írj lózungokat az önéletrajzodba!

bla.jpgA sablonok és klisék átkos hatása, hogy az álláskeresők többsége képtelen saját szavaival megfogalmazni egy-egy gondolatot, de még az általa használt klisét sem tudja kifejtve, részletezve elmondani, ami az állásinterjúk csődjét hozza magával. A legtöbb sikertelen állásinterjú nem a szakmai vonalon bukik el, hanem ezen. Ha a lózungokat komolyan veszi az állásinterjún a munkáltató, az álláskereső nagyon nagy bajba kerül. Mert nincsenek saját szavai, gondolatai az adott kérdésről, a klisé meg jól hangzott, így bennehagyta a CV-ben, át sem gondolta, mit jelent.

[Read the rest of this entry…]


Munkaerőhiány, dráguló munkaerő, és nehézkes álláskeresés ugyanazon a piacon – hogy is van ez?

cry.jpgOlvasom a mellékelt cikket a K&K magazinban. KKV-knek készült gazdasági magazin ez, és pl. most foglalkozik a munkaerőhiány kérdésével is. Irányított figyelem, vagy a sors keze, de facebookos jártamban-keltemben a múlt héten több munkáltatói posztba, kommentbe is belefutottam. Állították, hogy nem találnak munkaerőt, pedig “hűde” ajánlatuk van. Mint kiderült, az egyiküknek az ajánlatáról voltak téves gondolatai (nem volt jó), volt, aki csak a rendszert szidta egy kicsit, megint más a problémához jobban ragaszkodott, minthogy megoldást keresett volna. A végén még nem lesz igaza, és talál munkavállalót? Borzalmas lenne feladni az álláspontját, és boldogan vinni tovább a boltot… (hozzáteszem, álláskeresőknél is találkozom ezzel az attitűddel, ugye nekik szokott igazuk lenni, és nem állásuk.)

Szóval, a cikk. Ha csak ebből tájékozódunk, úgy látjuk, hogy a becsületes vállalkozások hiába küzdenek

[Read the rest of this entry…]


Fejvadász kulisszatitkok: vajon mit mond el rólad a leendő munkáltatódnak?

recruiter.jpgEzt a posztot évek óta tervezem, alig vártam, hogy lejárjon az a határidő, amikor ezt már meg szabad írnom, érdekek sérülése nélkül. Rgy jópár éves adatlapot mutatok most, amit egy fejvadász arra használt, hogy a CV kísérőjeként kiajánlja az álláskereső jelöltet az ügyfelének. Tekintve, hogy ez konkrétan rólam íródott, személyiségi jogokat nem sértek vele, és mivel az adott cégek már nem is léteznek akkori formájukban, fejvadászunk is mást csinál már régen, meg is engedte, hogy írjak róla, üzleti titoknak sem tekinthető többé. A formot elmondása szerint akkor állította össze, amikor az ügyfele megrendelte tőle a keresést, ahogy ők mondják, „amikor felvették a pozíciót”. Nálunk ezután általában egy idétlen álláshirdetés jön ki az önállóan dolgozni tudó csapatjátékosok keresésére, itt láthatólag az ügyfél/ügyfelek is tudta/tudták, mit akar(nak). Vagy megmondta nekik, mit akarhatnak.

[Read the rest of this entry…]


4 valós ok arra, miért nem te kaptad az állást

dislike.jpgSokszor találgatunk, mi lehet az oka, hogy nem bennünket választottak. Pedig jól ment minden: az állásinterjún jó volt a hangulat, a fizetési igényedet úgy tűnt, hogy elfogadták, a szakmai teszten jó eredményt értél el, az utolsó körös interjú után azonban vagy a szomorú hírt közölték egy rövid e-mailben, vagy nem is jelentkeztek többé.

Ha mégis írtak valami indokféleséget, egy sablonszöveg lett, miszerint „pályázatát értékesnek találtuk, de …” A valós okokat többnyire nem mondják el a munkáltatók, még akkor sem, ha rákérdezel. Sokszor nem is vállalhatják fel a valóságot, mert esetleg törvénybe ütköző diszkriminációról van szó, vagy egy olyan szubjektív véleményről, ami nem segítene tanulságot levonni a jövőre nézve, és akár még nagyobb csalódottságba taszítana. Az általános, valós okok az alábbiak is lehetnek, amelyeket azért szedtem össze, hogy lásd: van olyan, hogy mindent jól csinálsz, nincs veled semmi probléma, de valamiért mégsem leszel ott nyerő. Ezek miatt ne hibáztasd magad, ne gondolkodj, mit kellett volna másképp, egyszerűen lépj tovább, keresd az újabb lehetőségeket.

[Read the rest of this entry…]


Váltás évtizednyi munka után

choosing-right.jpgAz elmúlt tizenpár évben ugyanott dolgoztam, fogalmam sincs hogy kell állást keresni, segíts!

Ilyen témájú leveleket is kapok, és bizony, ez egy külön problémakör. Ha valaki egy cégnél ennyi időt tölt, valószínűleg sokféle munkát végzett, sokféle tapasztalatot szerzett, de hogy manapság mi releváns a munkaerőpiacon, arról nem nagyon van infója. Nem tudja, mit tud, mert rutinosan, ösztönösen csinálja, nem is tudja, hogy más ilyeneket nem tud.

[Read the rest of this entry…]


A határozott idejű munkaszerződés hátrányai

A pozitívumokról előző posztomban értekeztem, és természetesen a negatívumokat sem szeretném elhallgatni, mert ezekre fel kell készülni, és lehetőség szerint ki is kell kerülni őket.

Az álláskereső számára egyértelmű negatívumnak tűnik, hogy nem egy hosszútávú ígéretet kap, mint a határozatlan szerződésnél. Ha tudatában vagyunk annak, hogy a határozatlan szerződés egy ígéret, amit felmondási idővel bármikor fel lehet mondani, a határozott idejű szerződés pedig egy biztos szerződés, aminek speciális felmondási szabályai vannak, már nem is ilyen riasztó a kép. Persze óvatosnak kell lenni.

Visszaélés munkáltatói oldalról

Ami biztosan hátránya egy ilyen szerződésnek, ha a cégek ezt nyomásgyakorlásra és kiskapuzásra használják.

Meséltek olyan cégről, ahol minden alkalmazott fix féléves szerződéssel van foglalkoztatva, még a vezetők is, így folyamatos nyomás alatt tartják őket. Elegánsabbnak tűnik, mint folyton kirúgással fenyegetőzni, de valójában sokkal rosszabb, hiszen kirúgással csak azt fenyegetik, aki valamiben rosszul teljesít, így viszont mindenki, minden időpillanatban fenyegetve van. Másik hátránya, hogy ezzel egyértelműen kikerülik a felmondási és a felmentési időre járó távolléti díj és végkielégítés fizetésének kötelezettségét is. Egy munkaügyi ellenőrzés során az ilyen szerződéseket a hatóság könnyedén átminősítheti és a munkáltató komoly bírságra számíthat. A hosszabbítgatás azért is inkorrekt, mert a szerződés hosszabbítgatva sem haladhatja meg az 5 évet. Természetesen ezt a konstrukciót is a már itt felsorolt “érvekkel” próbálják eladni a munkáltatók, hogy a munkavállaló azt érezze, ez jó neki. Nem az.

Lelki teher

A határozott idejű munkaszerződés vége felé közeledve érdemes a munkavállalónak megújítási lehetőségek iránt érdeklődnie, és bizony a nemleges válaszra is számítania kell. Így egy nemleges válasz után pont ugyanolyan csalódottságot élhet át a munkavállaló, mint egy “igazi” felmondásnál.

Gyakorlati tudnivalók

  • A határozott időtartam elteltével a munkaviszony automatikusan, a törvény erejénél fogva megszűnik, így nincs végkielégítés, felmondási idő, felmentési időre fizetendő távolléti díj, és nem élnek a felmondási tilalmak, korlátozások sem. Nincs olyan, hogy a határozott idejű munkaszerződés határozatlanba fordul, ha lejárt, és nem közölték, hogy vége (ez gyakori tévhit).
  • Törvény szerint 5 évnél hosszabb nem lehet a határozott idejű szerződés időtartama.
  • A régi Munka Törvénykönyve nem tette lehetővé a határozott idejű szerződés felmondását, a 2012-es új Munka Törvénykönyve ezt már engedi! A határozott idejű munkaszerződést fel lehet mondani lejárat előtt. A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással csak a felszámolási-vagy csődeljárás tartama alatt, vagy a munkavállaló képességére alapított okból szüntetheti meg, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.
  • Továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy a munkáltató indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt, ha az 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő 1 évnél rövidebb, és a hátralévő időre járó távolléti díjat kifizeti a munkavállalónak.

A felmondás munkavállalói oldalon is nehezebb. A határozatlan idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetését a munkavállaló nem köteles megindokolni. Ellenben a határozott idejű munkaviszony munkavállalói felmondásának indoka csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.


A határozott idejű munkaszerződés előnyei

fixed-term.jpgAz álláskeresők általános megítélése szerint a határozott idejű munkaszerződéstől félni kell, hiszen vége lesz egyszer, pontosan tudjuk mikor, utána újra állást kell keresni. Ezért nem is szívesen jelentkeznek ilyen állásra, pedig sok előnye van. Ha épp ilyen állás jön szembe, mindenkit arra biztatok, igenis pályázzon, vállalja el.

[Read the rest of this entry…]


  • JobAngel

    Régóta állást keresel, de mégsem sikerül találnod? Unod az álláskeresős cikkek hasznavehetetlen tanácsait? Nem boldogulsz az önéletrajzírással, motivációs levéllel?
    Írj nekem, segítek! Ingyen.
    Kapcsolat: jobangel.hu@gmail.com