Kérdezz és ne utasíts!

cservenyak@t-email.hu

Szerző: Peredi Ágnes

Rövidke filmen láthattuk, micsoda különbség, ha egy hivatásos edző, vagy ha egy coach tanít golfozni egy kezdőt. Sir John Whitmore, a „Coaching Határok Nélkül” című mesterkurzus legutóbbi programján ezzel a filmmel pillanatok alatt megmutatta, mennyivel többet lehet elérni okos, jó kérdésekkel, mint szigorú dresszúrával.

A coaching szakma nagy tekintélyű alakja a világ számtalan ellentmondását érzékeltetve, végtelenül egyszerű eszközökkel, jó humorral vezette rá a hallgatóságot arra, miben látja a megoldásokat.

Véleménye szerint az üzleti élet irányítása legalább 30 évvel van elmaradva a mai világ igényeitől és lehetőségeitől. Egy felmérés szerint –amely során a sikeres embereket vizsgálták – megállapították, hogy szinte minden szakmában fontosabb, hogy az intellektuális tudást (IQ) meghaladja az érzelmi intelligencia (EQ). Azt tapasztalták, hogy általában egy jól dolgozó embernél 33 százalék az IQ és 66 százalék az EQ szerepe. Ám a jó vezetőknél az IQ-nak 15 százalék, az EQ-nak 85 százalék a jelentősége.

Whitmore a tudatosság és a felelősség kialakítását tartja kulcsfontosságúnak. Az utasítgatás mindkettőt visszaveti. A cégeknél a gyakori kritika és a szégyenérzet felkeltése dominál, holott a sikerhez sokkal inkább az önbizalom erősítésével lehet eljutni. A coaching az önbizalom felépítésének kiváló eszköze.

A tudatosság és a felelősség kialakulását az eredményre vezető kérdésekkel és az aktív hallgatással lehet a legjobban segíteni. A jó kérdés nyitott, és olyan tömény, mint az a skót whisky, amit nem vizeznek fel.

Ahhoz, hogy egy cégnél sikeres lehessen a coaching, szükség van arra, hogy a szervezet kultúrájában ne az utasítgató stílus uralkodjon, és a legfelső vezető maga is vegye igényben a coaching szolgáltatást. Mert ha nincs ilyen tapasztalata, legfeljebb fél sikert lehet elérni.

Whitmore-nak nagyon határozott elképzelései vannak arról, melyek a mai kor hibái, és milyen irányban kellene fejlődni. Úgy látja, a régi vezetői stíluson túl kell lépni, demokratikusabb, az érzelmi intelligenciának nagyobb teret adó irányításra van szükség.

Meggyőződése, hogy minden készség benne van az emberben, csak felszínre kell hozni, s ebben a coaching szemlélet mindenütt sokat tehet. Nemcsak a vállalatok életében, hanem a gyerekek nevelésében, a sportban, a környezet megóvásában és minden másban, ami fontos a jövő érdekében.

Különösen nagy jelentőséget tulajdonít a self-coachingnak, vagyis annak, hogy az ember önmagát is igyekezzen egyre mélyebben megérteni, mert ezzel segíthet megoldani a nehézségeket, és megteremteni a kiegyensúlyozott életet.

Sir John Whitmore előadásán zsúfolásig megtelt a terem. A „Coaching Határok Nélkül” című program hallgatói között szép számmal vannak olyan vezetők, akik maguk is fontosnak tartják a coaching szemléletet. Egyikük Reisz Róbert, bankfiókvezető Whitmore-t meghallgatva azt mondta:

–        A coaching szemléletű vezetést azok a emailek teszik tönkre, amelyekben az áll: asap. (vagyis as soon as possible, a lehető leghamarabb). A rövid távú üzleti szellem a gát. Ma azt tanultam meg, hogy le kell küzdeni a rövid távú eredménytelenségtől való félelmet, és időt kell adni magunknak, hogy át tudjunk térni erre a célravezetőbb vezetői stílusra.

Szendrődi Szilvia maga is coach. Ő azt mondta, sokkal többet kapott Whitmore előadásából, mint amire számított, mert nagyon széles kitekintést adott a világ folyamataira. „Még most is dolgozik bennem, amit a félelemről mondott, az, hogy mennyire ártalmas, és hogy mennyire fontos legyőznünk.”

Ennek tudata segíthet ahhoz a Whitmore által felrajzolt új világhoz is, amelyben a növekedés helyett a fenntarthatóságot tartják fontosnak, a mennyiség helyett a minőséget, a függés helyett a kölcsönösséget, a félelem helyett pedig a bizalmat.

Whitmore komolyan hiszi, hogy ez lehetséges.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.