Az év eleji fogadalmakról

interimblogger

Szürke ég tornyosodik fölénk, kásás-havas latyak spriccel a talpunk alatt, korán sötétedik, és még cudar hideg is van mellé… Kinek van kedve ilyenkor dolgozni?

Nem egyszerű, az biztos. Az ember azzal kezdi a januárt, hogy villámgyorsan megszegi újévi fogadalmait (mit teszek az új évben azért, hogy egészséges, erős, fiatal, okos, szép, üde, stb. legyek).

Talán hasznosabb lenne azt végiggondolni, mit nem akarunk csinálni 2017-ben.

Például: nem keresünk kifogásokat, hogy miért nem tesszük meg ezt vagy azt. Nem hárítjuk másra a felelősséget, amiért még mindig a régi köröket rójuk, rutinszerűen, ragaszkodva bevett szokásainkhoz. Nem hagyjuk, hogy a kanapéhoz láncoljon a lustaság („hová is tettem azt a kondibérletet?”). Este hat után már nem iszunk kávét. …és végre tényleg elővesszük a régi életrajzunkat, és alaposan végiggondoljuk, hogyan tehetjük izgalmasabbá.

Ezt feltétlenül érdemes megtenni, ha váltani szeretnénk, ha új feladatra hajtunk. Legyen tömörebb. A fontosabbtól haladjunk a kevésbé lényeges felé, ne az időrendiség szerint épüljön fel a CV. Mondjuk meg rögtön az elején, mit hozunk a tarsolyunkban, miért éri meg minket választani, mi a mi különleges, egyedi és személyes hozzáadott értékünk. Korábbi sikereinket számszerűsítve mutassuk be. Maradjunk szerények, de ne szerénykedjünk.

Ha ilyen módon felfrissítettük az életrajzunkat, már csak az marad hátra, hogy veszünk egy mély levegőt, és belevágunk, halogatás nélkül!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.