Tartalmak digitalizálási folyamatai

artanacsado

Mai cikkünkben a tananyagtartalmak digitalizálásával foglalkozunk. Nézzünk meg először néhány gyakorlati életből vett példát, hogy jobban átlássuk a folyamatot!

Képzeld el, hogy otthon vagy és elromlott a mosógéped. Elkezd szivárogni a víz az ajtaján keresztül, de nem tudod megállítani, vagy kinyitni a dobot. Milyen eszközzel oldanád meg a problémát? Valószínűleg először megvizsgálnád a mosógépet, és rájönnél, hogy te magad nem tudod megállítani a víz folyását, ezért hívnál egy szakembert, és egyidejűleg elkezdenéd keresgélni a laikus emberek számára érthető megoldásokat a kézikönyved „hiba esetén” fejezetében.

Mi történik a folyamat során?

Először fel kell ismerni a cselekvés szükségességét. Utána gyakorlati lépéseket kell tenni, leengedni a vizet, majd meghatározni azt a szerszámot, ami lehetővé teszi a probléma megoldását. Végezetül meg kell érteni az eszköz javításához szükséges logikát a felhasználói kézikönyv alapján. A lényeg tehát az, hogy minden probléma megoldásához meg lehet találni a megfelelő eszközt.

El tudod képzelni mi fog történni veled, amennyiben nem tudod milyen típusú eszközt mikor és hogyan kell alkalmaznod? Nyilvánvalóan szükséges egy alap tudás a témát illetően, hiszen ennek hiányában senki nem képes megtalálni a megfelelő megoldást, és amennyiben nem elég az alaptudás, szakember segítségét kell kérni.

Rend a digitális környezetben

Vegyünk példának egy szótárat. Nagy valószínűséggel senki nem olvassa ki az egészet, ugyanakkor nagyon gyorsan megtalálható benne a keresett szó, hiszen a szavak ABC sorrendbe vannak téve. Szótárat nem is lehet véletlenszerű sorrendbe rakott szavakkal kiadni, hiszen még egy anyanyelvi szinten beszélő sem találná meg könnyen a keresett szót, így zavaros és használhatatlan lenne a könyv. A digitális környezetben is átlátható rendszerre van szükség, amely segíti a tanulók eligazodását a tananyagban. Nézzük meg, mi tesz egy tananyagot átláthatóvá!

A tananyag tartalmának digitalizálása: esettanulmány

Képzeljük el, hogy tanárok vagyunk egy budapesti intézményben. Iskolánk részt vesz az Európai Unió Együttműködési Programjában, amelyben különböző országok pedagógusainak együtt kell működni egy tantárgy tantervének kidolgozásában.

Első lépésként egy virtuális egyeztetés szükséges a programban résztvevő többi iskola tanáraival, melynek során be kell mutatkoznunk, és a projekt vezetője elmagyarázza, hogy mi a projekt lényege és mit várhatunk egymástól. Egyeztetés történik a munkacsoportokról, határidőkről és feladatokról is.

A második lépés a résztvevő tanárok közötti közös munkamegbeszélés, melynek során kidolgozásra kerülnek a kurzus témái és tartalma, ami később a tanulók számára e-learning platformokon keresztül válik elérhetővé.

Harmadik lépésként a véglegesnek tekintett létrehozott tartalmat továbbítani kell a projektmenedzsernek, aki jóváhagyja, amennyiben színvonalasnak tartja. A dokumentum korábbi verzióira neki nincs szüksége, de ennek ellenére érdemes megőrizni, hogy több példány legyen ugyanarról a kurzusról.

Negyedik lépésként a jóváhagyott tartalmat digitális környezetbe kell átültetni, melynek segítségével elkészül az online kurzus. Az így elkészült virtuális tananyagot közzé kell tenni egy online oktatási platformon, amelyből a továbbiakban képzési terveket készíthetünk és kapcsolódhatunk a tanulói csoportokhoz.

Mire van szükségünk ezekhez a lépésekhez?

A tananyag tartalmi digitalizálásának lépései felosztott csapatokban

Egy virtuális találkozó alkalmával videós konferenciahívással érdemes kapcsolatba lépni a pedagógus kollégákkal, és bemutatni nekik a megfelelő dokumentumokat. Ezt nevezik valós idejű auditív és vizuális kommunikációnak.

Fájlokat és információkat kell megosztanunk annak érdekében, hogy a csapat tagjai egyszerre módosíthassák a fájlokat és egyenlő mértékben vehessenek részt a kreatív folyamatokban. Ezt nevezik valós idejű csapatmunkának.

A nagyméretű fájlokat felhőre kell feltölteni, hogy privát környezetben férhessen hozzá az a személy, akinek továbbítottuk. Ez a tudás megosztásának egyik hatékony módszere.

A tartalom digitalizálásához olyan nyelvet kell használnunk, amely bármilyen típusú digitális eszközön problémamentesen olvasható. Ennek megvalósíthatóságához a digitalizáló rendszerek működésének ismerete szükséges.

A tartalmat föl kell tölteni egy e-learning platformra ahhoz, hogy elérhető legyen a tanulók számára. Tanulói csoportokat érdemes létrehozni, melynek segítségével nyomon követhető a tanulók tevékenysége. Ez a módszer a tudás távolra történő, nyomon követhető továbbítása.

Amennyiben a következő ikonok lennének a számítógépünkön, vajon meg tudnánk állapítani, hogy melyik megoldást kellene választanunk az azonosított igény teljesítésének érdekében a nélkül, hogy meg kellene nyitnunk őket?

Az első baloldali ikon egy online oktatási platformnak felel meg, amely lehetővé teszi számunkra, hogy az elkészült tananyagot tanulók számára elérhetővé tegyük.

A második ikon egy fájlmegosztó eszköz a felhőben, ami a virtuális osztályterem működését segíti.

A harmadik ikon egy virtuális osztályteremnek felel meg, videokonferenciával, digitális tárlattal és fájlmegosztással, ami lehetővé teszi számunkra, hogy az online oktatási platform megfelelően működjön.

A negyedik ikon olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy több ember ugyanazon dokumentumon dolgozhasson egyidejűleg a Föld különböző helyszínein, a felhő fájlmegosztó eszközének köszönhetően.

Az ötödik ikon egy olyan HTML5 szerkesztő, amely lehetővé teszi bármely olyan digitális eszközön olvasható és a SCORM-mal kompatibilis online tartalom létrehozását, amely azon a nyelven íródott, melyet az online képzési platformok a tanfolyam előrehaladásának követésére használnak. Használatához szükséges a negyedik ikonnal ábrázolt fájlmegosztó működése.

Képzeljük el, hogy kiválasztjuk a harmadik ikont a baloldalon (virtuális osztályterem), hogy megtartsuk a konferenciát, ahol a projektmenedzser megosztja velünk a projektterv bemutatását. Tudjuk, melyik a virtuális osztályterem fő kulcsa, amely lehetővé teszi számunkra, hogy részt vegyünk anélkül, hogy minden funkciót meg kellene ismernünk? Valójában ebben az esetben, ha a szerepünk az asszisztensek szerepét jelenti, elegendő lenne tudni, hogy az előadó kommunikálni fog-e velünk hang vagy hang és videó segítségével, és vajon rendelkezésünkre áll-e egy csevegés, amelyen keresztül kérdéseket küldhetünk a beszélgető partnereinknek anélkül, hogy megszakítanánk, és akkor lépünk ki a beszélgetésből, amikor csak szeretnénk.

 Bár ezek a típusú eszközök több funkciót is tartalmaznak (találkozók rögzítése, asztalunk elérésének engedélyezése mások számára, felmérések indítása, csoportok létrehozása stb.) nem ugyanabban az időben fogjuk őket használni, ezért nem kell tudnunk, hogy hol vagy hogyan használják őket ahhoz, hogy az online találkozó elérje a célját, és minden résztvevője sikeresnek könyvelje el.

A probléma és megoldása

A digitális környezetben ugyanazokat a képességeinket kell használnunk, mint az analógban. Fontos azonban, hogy az olyan eszközök használata, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy kommunikáljunk, együttműködjünk, megosszunk, létrehozzunk vagy ismereteket adjunk át, nem jelenti azt, hogy olyan kézikönyvek tudásanyagát sajátítjuk el, amelyek az eszközökkel kapcsolatos minden apró részletet ismertetnek. Semmilyen témában nem célszerű elvárni, hogy a tanulók jelentéktelen részleteket is elsajátítsanak, hiszen így pont a valóban lényeges dolgokat nem fogják tudni megjegyezni.

Forrás: https://elearningindustry.com/digitization-of-learning-content-process-challenges

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.