A kerettörténet

artanacsado

A tananyagfejlesztés során gyakran merül fel az az igény, hogy az ismereteket támasszuk alá történettel. A következőkben ennek lehetőségeit ismerkedünk meg.

 

A tananyag kerettörténetének szálát természetesen a tananyag témája adja. Érdemes átgondolni, hogy mik azok az elemek, amik köré fel lehet építeni egy történetet. Ha több fejezetből, vagy modulból áll is össze a tananyag, fontos, hogy átíveljen a történet az egészen. Ez az életből merítsen példát, mégpedig úgy, hogy azok, akik a tanulók lesznek, a lehető legközelebb érezzék magukhoz.

A kerettörténet célja mindig az, hogy segítse a megértést és támogassa a tudásanyag beépülését, valamint hogy már tanulás közben megadja a választ arra a kérdésre, hogy „mire fogom én ezt használni a munkám során?”. Emellett fontos szempont az is, hogy „lazítsa” a tananyag szerkezetét, vagyis, hogy akkor, amikor a tanuló már elfáradna a sok elsajátítandó ismeretanyagtól, akkor üdítően hasson rá egy könnyedebb történet, ami egy picit pihenteti az elméjét, így ismét frissebben tudja majd folytatni, illetve a történet megismerése során felmerülnek benne kérdések, ami érdeklődést idéz elő nála – ez pedig könnyíti a tanulás folyamatát. A kerettörténet így sosem lehet öncélú mesélés, fontos, hogy mindig kapcsolódjon a tanultakhoz, annak kérdéseire adjon választ, vagy éppen fordítva: felvessen kérdéseket, amikre a tananyag válaszol.

A kerettörténetet többféleképpen megjeleníthetjük. Jó ötlet lehet a képregény készítése, ahol a történet mindig életszerű helyzetbe helyezi a tanultakat. Ez szerepelhet az új ismeret előtt is, ebben az esetben felveti a kérdést, rávilágít a problémára. Ha pedig a megtanulandó anyag után szerepeltetjük, akkor lehet egyfajta példa minderre: hogyan is zajlik a valóságban mindaz, amit megismertünk.

Dönthetünk úgy is, hogy egyes szereplők, vagy akár egy szereplő a tananyag egészén végigkísér minket. Ilyenkor mindig tudjuk előre, hogy mi a szereplő funkciója, és ezt ne mossuk össze más lehetőségekkel. Lehet, hogy a figura mindig felteszi a kérdést, megfogalmazza az elvárásait, amire a tanultak adnak választ, de az is lehet, hogy ő az, aki összefoglalja az ismereteket és levonja a végső konklúziót.

Arra azonban minden esetben figyeljünk, hogy a tanuló számára egyértelmű legyen a történet, tudja ki kicsoda, mi mért történik. Ezért érdemes már az elején bemutatni a szereplőket, az alaphelyzetet. Fontos, hogy mindig legyen logika abban, hogy mikor, hol jelennek meg a szereplők, így a jelenetek nem elvonják a tanuló figyelmét, hanem megerősítik a várakozását.

A kerettörténet tehát nem csak megkönnyíti a tanulás menetét, és segít a megértésben, illetve a tudástartalmat a mindennapi gyakorlatba helyezi, hanem nagy szerepe van abban is, hogy pihentesse a tanulót az ismeretek elsajátítása közben. Így fejlesztés előtt érdemes átgondolni azt, hogy a tananyag fajtája, az elmélet mennyisége és minősége lehetővé teszi-e a kerettörténet megalkotását.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.