Vakáció! A rendes szabadság kiadása

A rendes szabadságnál nem csak a mennyiség fontos. Azt is tudni kell, hogyan lehet hozzájutni a szabadsághoz, azaz milyen szabályok alapján lehet azt kiadni-kivenni. Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) e tekintetben is hoz fontos változásokat.

Az új Mt. is megőrzi azt a sajátosságot, hogy a köznyelvi fordulattal szemben a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. A szabadsággal tehát elsősorban a munkáltató rendelkezik, és – a munkavállaló véleményének meghallgatása után – maga dönti el, hogyan ütemezi a szabadságot. Évente 7 munkanap szabadságot azonban a munkavállaló kérése szerint kell kiadni, legfeljebb két részletben. Ez a fiatalabb munkavállalók (43 év alatt) számára kedvezőbb változás a hatályos szabályokhoz (5 munkanappal rendelkezik a munkavállaló) képest.

Akár a munkáltató adja ki a szabadságot, akár a munkavállaló kívánja igénybe venni, a másik felet 15 nappal előre értesíteniük kell erről a szándékukról. A mai Mt. szerint három nap erejéig a munkavállaló akár előzetes bejelentés nélkül, azonnal is kérhet szabadságot, ha ezt valamilyen rendkívüli körülmény indokolja. Ezt a lehetőséget az új törvény elhagyja. Viszont átveszi azt a 2012. január 1-jétől hatályos szabályt, hogy különös méltánylást érdemlő személyi, családi körülmény esetén a munkavállalót menetesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól (pl. közeli hozzátartozó hirtelen megbetegedése). Tehát, adott esetben akár évente 3 napnál többször is távol maradhat a munkától a munkavállaló, ha ezt valamilyen különleges ok indokolja. Erre a távollétre azonban díjazás nem jár majd neki.

Továbbra is az marad az alapelv, hogy a rendes szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Például, ha valakinek 25 nap jár 2012-re, úgy azt még ebben az évben meg is kell kapnia. A ma hatályos törvény is megenged azonban olyan eseteket, amikor a tárgyévi szabadságot át lehet vinni a következő évre. Ezeket az eseteket rugalmasabbá teszi az új Mt. Így például, az utolsó negyedévben (október 1-je után) kezdődő munkaviszonyokban a tárgyévi szabadságot elegendő a következő év március 31-ig kiadni. Szintén az esedékesség évében kiadottnak minősül a szabadság, ha még a tárgyév végén kezdődik el és legfeljebb 5 munkanap erejéig áthúzódik a következő évre. Például, ha a munkavállaló december 27-től január 5-ig szabadságon van, úgy a januárra áthúzódó pár napot még az előző évre járó szabadság terhére lehet elszámolni. Így az év végén lehet korrigálni, ha a munkavállalónak maradna pár kihasználatlan szabadsága.

Ha a munkavállaló oldalán felmerülő okból nem lehet a tárgyévben kiadni a szabadságot (pl. mert gyermekgondozási szabadságon van, vagy keresőképtelen beteg), úgy az akadályoztatás megszűnésétől számított 60 napon belül kell kiadni a „bent rekedt” napokat. A szabadságot megváltani azonban kizárólag a munkaviszony végén lehet, tehát – ellentétben a hatályos szabályozással – a gyermekgondozási szabadságra járó rendes szabadságot még részben sem lehet pénzben kifizetni. Ha a munkáltató oldalán merül fel valamilyen akadályozó körülmény, tárgyévben a ki nem adott napokat átvinni csak kollektív szerződés felhatalmazása alapján, legfeljebb a tárgyévi szabadság egynegyede erejéig és csak a következő év március 31-ig lehet. Újdonság, hogy a felek megállapodása alapján a 20 nap alapszabadság és az életkor alapján járó pótszabadság egyharmadát a következő év végéig is kiadhatja a munkáltató. Így ha a munkavállaló hosszabb tartamú távollétet tervez, a felek megállapodhatnak abban, hogy a szabadságot erre a különleges alkalomra tartalékolják. A szabadság felaprózódása ellen született az a szabály, amely szerint csak a munkavállaló beleegyezésével lehet a szabadságot úgy kiadni, hogy ne legyen egy legalább 14 napos összefüggő pihenés az év során.

Talán a legfontosabb változás, hogy az új törvény szerint a rendes szabadságot nem napokban, hanem órákban kell elszámolni. Azaz, egy nap szabadság 8 óra munkavégzés alól mentesít. Ha a munkavállaló munkaidő-beosztása egyenlőtlen, és ezért bizonyos napokon 8 óránál többet, máskor ennél kevesebbet dolgozik, ezt a szabadság kiadásánál is figyelembe kell venni. Például, ha a munkavállaló hétfőn és kedden kap szabadságot, amikor 4-4 óra munkára volt beosztva, ez számára nem két, hanem egy nap szabadságot fog jelenteni. Ugyanakkor, ha e két napra 12-12 óra munkavégzésre volt beosztva, úgy a szabadságnapjai is három és nem csak két nappal fognak csökkenni. Így tehát 25 nap szabadság nem feltétlenül 25 naptári napra mentesít a munkavégzés alól, hanem ez lehet több és kevesebb is. Ez a megoldás – különösen az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztató – munkáltatók számára jóval egyszerűbb adminisztrációt jelent, mint a ma hatályos szabály, amely mellett egy nap szabadságot mindig a munkaszerződés szerinti napi munkaidő mértékével kell elszámolni.

Az első ránézésre csalafinta számítás a munkavállalók oldalán nem eredményez lényeges különbséget. Egyrészt, a szabadság idejére természetesen annyi órára jár távolléti díj, ahány órára a munkavállaló be volt osztva aznapra. Így a rendes szabadság mértékét jobban igénybe vevő, 12 órás napra arányosan magasabb a díjazás is. Illetve megfordítva: egy négyórás napra kiadott szabadságra csak kevesebb, négy órányi távolléti díjat kell fizetni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ha egy munkavállaló napi 12 órát dolgozik, úgy az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályai szerint, később kell legyen olyan munkanapja is, amikor arányosan kevesebb munkaórát, esetleg 0 órás munkanapot rendel el a munkáltató. Tehát, ha több szabadságba is kerül a munkavégzés alóli mentesülés ezeken a napokon, később következnie kell olyan munkanapoknak, amikor a munkavállalót arányosan kevesebb munkára osztják be. Így végül is a munkától távol töltött időben nem lesz különbség.

Végül, még egy jellegzetességről kell szólni. Már több bejegyzésben kiemeltem, hogy az új törvény általában megengedi, hogy szabályaitól a felek kollektív szerződésben eltérjenek, akár a munkavállaló előnyére, akár hátrányára. Nincs ez másként a rendes szabadság esetén sem. A rendes szabadság pénzbeli megváltására és órákban való elszámolására vonatkozó szabályok kivételével így a rendes szabadság kiadását kollektív szerződés a fentiekhez képest eltérően, akár a munkavállaló hátrányára is meghatározhatja.

14 comments

  1. Tisztelt Címzett!

    Eddigi tudomásom szerint az éves fizetett szabadság életkor függvényében változott, és nem a besorolás illetve az iskolai végzettség alapján határozták meg.
    Munkaadóm erre az évre kevesebb szabadságot állapított meg nekem, mikor rákérdeztem, azt a választ kaptam, hogy az én besorolásommal és végzettségemmel ennyi jár.
    Kérem, tájékoztassanak, hogy fedi-e ez a valóságot és mikor változott meg az eddigi gyakorlat, illetve, hogy a szabadságkalkulátorok ebben az esetben félrevezető információkat közölnek. Közalkalmazott vagyok, amennyiben ez számít.
    Üdvözlettel:
    L.Farkasréti Mária

  2. Kedves Mária!

    A közalkalmazottakra valóban eltérő szabályok vonatkoznak, és ott az életkor helyett a besorolás és a jogviszonyban töltött idő alapján jár a rendes szabadság. Ha a közalkalmazott besorolása változik, úgy elvileg lehetséges, hogy kevesebb szabadság járjon neki az adott évben, mint a megelőző évben. A besorolást az adott munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség alapján kell megadni, ennek jogszerűsége (a besorolás szabályossága) persze bíróság előtt vitatható.

    Üdvözlettel,
    Kártyás Gábor

  3. Tisztelt Címzett!!

    Egy olyan dologban kérem a segítségét, ami eléggé érthetetlen számomra.
    Tulajdonképpen a páromról van sz, aki egy nagy bevásárlóközpontban, egy kisállat kereskedésben dolgozik.
    Nos ami fontos, hogy a páromnak a törvény szerint erre az évre 22 nap rendes szabadság jár.
    Nos itt kezdődnek a problémák.
    A párom ugyanis azzal jött haza, hogy a munkahelyén nem fizetik ki a szabadságot. Én ezt nem igazán értem, mert a törvényben előírt szabadság, az fizetett szabadságnak számít és nem fizetetlennek.
    A munkahelyén azt mondják neki, hogy ez azért van, mert egyenlőtlen munkabeosztásban dolgoznak.
    Azt tudni kell, hogy van olyan hét amikor egy szabadnapja volt és a maradék 6 napon dolgozott, és minden nap 10-21-ig kell dolgozniuk az ott dolgozóknak.
    Nos a kérdésem, hogy azt megteheti-e a munkaadó, hogy elengedi az alkalmazottakat a törvényben előírt rendes szabadságra, és azt nem fizeti ki?
    Mert eléggé kétségbe vagynk esve, hogy majd dolgozik 15 napot az adott hónapban és kap majd 70 ezer t-ot.
    Várom válaszát
    Üdvözlettel
    Pénzes István

  4. Kedves István!

    A leírtak természetesen minden jogi alapot nélkülöznek.
    A rendes fizetett szabadság minden munkavállalót megillet, a munkaidő-beosztástól függetlenül, így a feleségét is.
    Ha a munkáltató vonatkodna betartani a törvényi kötelezettségét, javaslom, tegyenek bejelentést a munkaügyi felügyelőségen.

    Üdvözlettel,
    Kártyás Gábor

  5. folyamatos munkarenben dolgozom, szociális szférában. kérdésem lenne , hétfőtől péntekig szabadságon volta, de már szombatra illetve vasárnapra beosztott a főnőköm napi 12 órás müszakra. szerintem azért vesszük ki az egész hetet mert programunk van a hét végén, pld ballagás. Ezt nem tudjuk áthelyezni, ez elég sok feszültséget okoz. köszönettel Rózsa.

  6. Kedves Rózsa!

    A munkáltató jogszerűen oszt be munkaidőt a hétvégére, akkor is, ha a megelőző 5 munkanapon szabadságon volt a munkavállaló. A feleknek célszerű előre egyeztetni arról, hogy ilyen esetben várható-e munka a hétvégére, vagy sem.

    KG

  7. Tisztelt Gábor!
    A feleségemről lenne szó aki egy idősek otthonába ápolónő.
    Az éves szabadsága 23 nap.Ebben az évben még szabadságon nem volt,sőtt a mult évről is még maradt neki 15 napja amit sem ki nem fizetett a munkáltató,sem pedig ki nem adtak neki.Na az lenne a problémánk hogy jelezte a munkáltató felé már egy hónappal előtte hogy szabadságra szeretne menni de azt mondták neki hogy nem mehet.Na ekkor nagy-nagy nehézségek árán csak kapott 2 nap szabadságot a 7 nap helyett csak erre a 2 napra meg nem kapott semmit ugyanis fizetettlen szabadságot adtak neki.
    Azt szeretnénk megtudni hogy ezt megteheti-e a munkáltató,és hogy a mult évről megmaradt szabadsággal ilyenkor mi a helyzet.Válaszát előre is köszönjük!
    Üdvözlettel Molnár József

  8. Kedves Gábor!
    A szabadság ingoványaiban nehéz kiigazodni,
    ezért kérem segítségét.

    1964-ben születtem
    szültem 3 gyermeket és a legkisebb 8 éves koráig
    otthon voltam
    bár voltam munkanélküli is, most jelenleg
    3.évet kezdtem 4 órásban (közalkalmazottként)
    kérdésem:mennyi az alapszabadság és ezt mi befolyásolja?

    Válaszát előre is köszönöm.
    tisztelettel:Bné Kati

  9. Jó estét!

    Jelenleg ruházati üzletben dolgozok eladóként egy hónapja.
    A szerződésünkben 6 órás munkára vagyok regisztrálva, de 11 és fél órát dolgozunk naponta.
    (egy nap általában 4en vagyunk beosztva)(11 óra a bolt nyitvatartása + nyitás/zárás).
    A napi 11 óra ellensúlyozására a munkáltató fix napi 5000Ft-os bért fizet. Ezt az összeget viszont nem ugyanazon a napon kapjuk meg, hanem mikor a napi bevételből összegyűlik valaki fizetése, az ottan eltöltött idő sorrendjében vehetjük ki. Tehát a régebb óta dolgozó kapja meg először (én legutoljára)
    Ezen kívül a munkáltató (ezt most tudtam meg, mikor szabadságot kértem) nem fizeti
    a szabadságot semmivel, de még a betegszabadságot se.
    Természetesen minden erőmmel azon vagyok, hogy másik munkát találjak, de azért azt se
    szeretném, hogy az ilyen mocskok megússzák a dolgot.
    A másik meg, hogy május 20-a óta dolgozok náluk, és nagy-nagy könyörgések árán június 1-jével
    jelentettek be, de szerintem azt is csak azért, meg szóltam, hogy nekem a munkaügyi központ
    felé jeleznem kell (álláskereső voltam) ha találtam munkát, és 11-én mindenképp be kell mennem
    a központba. Erre 8-án kaptam meg a papírt, hogy utólagosan 1-jére írták a bejelentés dátumát.

    A kérdésem az lenne, hogy ha valamilyen formában jelenteném őket a munkaügyi felügyelőségen
    akkor engem is megbüntetnének?? Merthogy már egy hónapja dolgozom náluk ilyen feltételek
    mellett, ergó belementem abba, hogy 6 órára jelentettek be és 11-et dolgozok.

    Válaszát előre is köszönöm!
    Ha kérhetem, megtenné, hogy az e-mailcímemre küldi a választ?

    Niki

  10. Tisztelt cimzett!

    Alapszabadság iránt érdeklödöm,egy 12orás munkaidöben dolgozo 34 éves férfi folyamatos 5 napos munkarendben azaz 5nap munka 5 nap pihenö.A munkavégzés éjszaka és nappali müszak!

    Várom válaszát

    Tisztelettel:Pfeiffer Péter

  11. Tisztelt Cím!
    Kérdésem a következő:magániskolában vegyes munkaszerződéssel (Kjt.+Mt.)dolgozom tanárként, van alapszabadságom 21 nap+10 pótszabadság 1 évre.48 éves vagyok, de ugyanennyit kap a 25 éves kolléga is.
    Hogy lehetséges ez, nekem azt gondolom a korom miatt járna a 30 nap?
    Mivel aug 31-ig van szerződésem a részarányos szabadság 21 nap, aminek a 75%-val a munkáltatóm rendelkezik,vagyis én 5 nappal rendelkezhetek.
    Kérdezem, hogy a fennmaradó napokat ő akár egy-egy naponként is kiadhatja, kedden és csütörtökön kitolásból?
    Várom mielőbbi válaszát.
    Tisztelettel:ELLE

  12. Tisztelt Címzett!
    Általános iskolában gazdasági vezetőként dolgozok. Van egy részmunkaidős (4 órás)dolgozónk. Szeretném megtudni, hogy hogy kell kiirni a szabadságát. Azzal tisztában vagyok, hogy neki is a teljes szabadság jár, közalkalmazottként 32 napja van(besorolás szerint), de amikor el megy szabadságra pl egy egész hétre, akkor Ő 5 napot vesz ki vagy 10 napot?
    Úgy dolgozik, hogy kedden és csütörtökon 8 órában szerdán 4 órában, igy jön ki a heti 20 órája.
    Amikor pl keddi napon elment szabadságra, akkor én kettő napot irtam ki. Jól csináltam -e.
    Várom válaszát.
    Köszönettel:
    Béresné Molnár Márta

  13. Tisztelt Cimzett!

    Szociális szférában dolgozom. Jelenleg táppénzen vagyok, lassan féléve.
    Kérdésem lenne, az új MT. szerint mennyiben érinti ez az éves szabadságomat, valamint járhat-e Cafetéria?
    Válaszát köszönöm4
    Tisztelettel: Dóra

  14. Tisztelt Címzett!

    Egyszemélyes Kft-ben ahol a mindennapi feladatokat az ügyvezető végzi el jár-e neki szabadság? Elvégre ő is ember ….A Munka Tvk erre nem tér ki?
    Tisztelettel: Györgyi

Comments are closed.